Mišinci (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 17, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 21 km-re délre, a Krnjin-hegységben, a Foča-folyó felső folyásánál, 174-274 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_8/drv_8.html Topografska karta Derventa 425-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb463192Bosnyák10Horvát95313Jugoszláv160Egyéb131Összesen1445206
Története A település már a középkorban is templomos hely volt. Mišinciben, a régi temető mellett, a Brod - Szarajevó út építésekor (1880) ásták ki a középkori Szent Rókus templom alapjait.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 59 háztartása, 332 római katolikus és 127 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventi járáshoz tartozó településen 104 háztartást, 572 római katolikus, 182 ortodox és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventi járáshoz tartozó településnek 861 lakosa volt, közülük 192 ortodox szerb, 659 római katolikus, 6 görög katolikus és 4 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 13,4x9,5 méter. Az építkezés 1998 májusában kezdődött Bora Petković derventai építész tervei szerint. Az alapokat 1998. augusztus 1-jén szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. Az építkezés 2000-ben fejeződött be, a templomot pedig ugyanazon év szeptember 30-án szentelte fel Vasilije püspök. A fenyő és tölgy ikonosztázt a derventai Neđo Kuzmanović készítette. Az ikonosztázon látható ikonokat a doboji Aleksandar Vasiljević festette. Svatovsko greblje – középkori temető maradványai. A lelőhely a mai temető déli oldalán található 4 síremlékkel, melyek Észak-Bosznia kora török kori síremlékeire jellemzőek. Az egyik emlék felirata Szulejmán szultánt is megemlíti.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései