III. Vologaészész (pártus nyelven: 𐭅𐭋𐭂𐭔}} Walagash) a Pártus Birodalom királya volt i. sz. 110-től 147-ig.

Származása Vologaészész II. Pakórosz király egyik fia volt. Neve a pártus Walagaš (𐭅𐭋𐭂𐭔) görög változatának (Βολογέσης) átírása. Az újperzsa nyelvben Balás, a középperzsában Vardáhs formában ismert. Etimológiája ismeretlen.

Uralkodása thumb|250px|I. Khoszroész pénze Apja utolsó éveiben maga mellé vette társuralkodónak. 109-ben Pakórosz Khoszroész nevű fivére a trónt magának követelve fellázadt, Pakórosz pedig hamarosan meghalt, fiára hagyva a polgárháború nyűgeit. Khoszroésznak sikerült maga mellé állítani a birodalom nyugati tartományait (beleértve Mezopotámiát), míg Vologaészész keleten továbbra is uralmon maradt. 113-ban Khoszroész elmozdította a vazallus Örményország királyát, Axidarészt (II. Pakórosz egy másik fiát) és helyére Parthamasziriszt ültette (aki szintén Pakórosz fia volt). Ezzel azonban megsértette a Római Birodalommal kötött békeszerződést és Traianus császár erre hivatkozva (és kihasználva a pártus belháborút) hadat üzent. Traianus 114-ben megszállta és római provinciává alakította át Örményországot. 116-ban elfoglalta a pártus fővárosokat, Szeleukeiát és Ktésziphónt;; ; hamarosan pedig egészen a Perzsa-öbölig jutott, ahol adófizetésre kényszerítette az addig pártus vazallus Kharakéné királyságát. Traianus tartott a megszállt terültek lázadásától, ezért nem annektálta azokat, hanem Khoszroész fiát, Parthamaszpatészt Ktésziphónban kinevezte pártus királynak. thumb|left|A Római Birodalom Traianus uralkodásának idején Ennek ellenére felkelés tört ki Babilóniában, fellázadtak a zsidók, Örményországban pedig egy bizonyos Szanatruk állt az elégedetlenkedők élére.; ; Traianus 117-ben meghalt, a felkelők elűzték Parthamaszpatész és visszahívták Khoszroészt. Traianus utóda, Hadrianus feladta a keleti hódításokat és visszaállította a korábbi határokat. Örményorszég trónjára ismét egy pártus herceg, Vologaészész került.; ; A nyugati zűrzavar lehetővé tette, hogy az érintetlen keleti tartományok fölött uralkodó III. Vologaészész visszaszerezze az ellenőrzést az egész birodalom felett, amit 129-re sikerült is megvalósítania.

Szinte azonnal új trónkövetelő jelentkezett V. Mithridatész személyében, akit csak 140-re sikerült legyőzni. Eközben Vologaészésznek új gondokkal is kellett foglalkoznia: 134-ben a kaukázusi Ibéria királya, II. Pharaszmanész rávette a nomád alánokat hogy törjenek be a perzsák és rómaiak területére. Az alánok végigfosztogatták Albaniát, Médiát, Örményországot és Kappadókiát; csak nagy erőfeszítések árán lehetett őket két évvel később kiűzni. Keleten pedig a terjeszkedő Kusán Birodalom követelt figyelmet.

144-ben újabb súrlódásra került sor a Római Birodalommal. Az örmény király halála után Antoninus Pius egy kommagénéi herceget, Caius Iulius Sohaemust ültette az ország trónjára. III. Vologaészész nem tiltakozott; vagy nem érezte elég erősnek magát vagy nem akarta kockára tenni a kereskedelmi útvonalakból származó busás jövedelmeit. Lehetséges hogy vissza akarta foglalni a kusánok által elfoglalt területeket is, legalábbis egy buddhista forrás szerint I. Kaniska ebben az időben visszavert egy pártus támadást.

I. sz. 147-ben V. Mithridatész fia, IV. Vologaészész megdöntötte III. Vologaészész uralmát.

Pénzei

II. Pakórosz részben felhagyott a korábbi hagyománnyal és az íjjal felfegyverzett ülő királyalak helyett Tükhé istennőt szerepeltette a pénzein. III. Vologaészész visszatért a hagyományokhoz, néha pedig tűztemplom képe is látható a pénzein. Az érmék előlapjain az arcképe látható, ugyanolyan tiarával a fején, mint amilyet apja is viselt.

A Behisztun hegyén talált szikladombormű feltehetően III. Vologaészészt ábrázolja.

Jegyzetek

Irodalom Badian, Ernst (2002). "Hadrian". Encyclopaedia Iranica, Vol. XI, Fasc. 4. p. 458. Bivar, A.D.H. (1983). "The Political History of Iran Under the Arsacids". In Yarshater, Ehsan (ed.). The Cambridge History of Iran. Vol. 3(1): The Seleucid, Parthian and Sasanian Periods. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 21–99. . Chaumont, M. L. (1986). "Armenia and Iran ii. The pre-Islamic period". Encyclopaedia Iranica, Vol. II, Fasc. 4. pp. 418–438. Chaumont, M. L.; Schippmann, K. (1988). "Balāš". Encyclopaedia Iranica, Vol. III, Fasc. 6. pp. 574–580.

Hansman, John (1991). "Characene and Charax". Encyclopaedia Iranica, Vol. V, Fasc. 4. pp. 363–365. Kettenhofen, Erich (2004). "Trajan". Encyclopaedia Iranica. pp. 418–438. Kia, Mehrdad (2016). The Persian Empire: A Historical Encyclopedia. ABC-CLIO. .

Fordítás

Kategória:Pártus királyok Kategória:A 140-es években elhunyt személyek