Kalenderovci Gornji (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 31, közúton 48 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re dél-délnyugatra, a Krnjin-hegység nyugati szélén, az Ukrina, és jobb oldali mellékvize, a Lupljanica között, 120-206 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_5/drv_5.html Topografska karta Derventa 425-2-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb503374Bosnyák00Horvát32Jugoszláv50Egyéb16Összesen512382
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó Kalenderovci Turski településnek 28 háztartása és 168 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 56 háztartást, 214 ortodox, 79 római katolikus, 43 görög katolikus és 14 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 178. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 389 lakosa volt, közülük 234 ortodox szerb, 86 római katolikus, 57 görög katolikus és 12 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Konstantin császár és Ilona császárné tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom 14×11 méteres nagyságú. A jelenlegi templom előtt egy 1936-ból származó régebbi templom állt itt, amelyet az 1980-as években romos állapota miatt bontottak le. 1988-ban kezdődött meg a jelenlegi templom építése a régi templom mellett. Az új templom alapjait 1988. október 23-án Vaszilje Kačavenda zvornik-tuzlai püspök szentelte fel. Az építkezés nehézségekbe ütközött, amelyeket Derventa akkori önkormányzati hatóságainak egyházellenes tevékenysége okozott. Később, 1992 és 1995 között Bosznia-Hercegovinában zajló háborús események teljesen félbeszakították az építkezést. A templom 2003-ban készült el, és azon év július 13-án Vaszilje Kačavenda zvornik-tuzlai püspök szentelte fel. A tölgyfa ikonosztázt a kalenderovaci Predrag Milaković készítette, az ikonokat pedig a brankovinai Perica Paraklis pap festette. A kalenderovai plébániához Gornji Kalenderovci, Gornji Detlak és Drijen települések tartoznak.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései