Miškovići (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 38, közúton 50 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re nyugat-északnyugatra, az ukrina bal partján és a tőle északra fekvő dombvidéken, 114-255 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_5/drv_5.html Topografska karta Derventa 425-2-1 A falu déli részén áthalad az M-16-os főút.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb719529Bosnyák74Horvát467Jugoszláv70Egyéb33Összesen782543
Története A régeszeti leletek tanúsága szerint ezen a területen már az emberi fejlődés legrégibb korszakában is éltek emberek.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 41 háztartása és 276 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 85 háztartást, 459 ortodox, 10 római katolikus és 5 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 518 lakosa volt, közülük 491 ortodox szerb, 26 római katolikus és 1 evangélikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 140. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Oktatás A helyi iskola a derventai Április 19. Általános Iskola területi iskolája.
Nevezetességei Szent Tiszteletreméltó Nagy Sziszoész tiszteletére szentelt ortodox temploma a temetőben áll. A templom mérete 9,5x5,3 méter. Építése 1978-ban kezdődött, az építkezés befejezéséről és a felszentelésről nincsenek további információk. Pod Glavićicom – paleolit telep maradványai. A lelőhelyen a földfelszínen több őskőkori eredetű megmunkált kő került elő. A leleteket egyetlen kultúrához sem tudták kapcsolni.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései