Kostreš (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 35, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re észak-északkeletre, az Ukrina és a Száva közötti dombvidéken, 127-204 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/s_pozega_8/pozega_8.htmlTopografska karta Derventa 374-4-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb385288Bosnyák23Horvát155Jugoszláv00Egyéb10Összesen403296
Története A falutól északnyugatra, az ortodox temető mellett talált régészeti leletek tanúsága szerint itt már az őskőkorszaktól az újkőkorszakig emberi települések voltak.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 30 háztartása és 193 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 42 háztartást és 279 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 178. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 307 lakosa volt, közülük 305 ortodox és 2 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Marina vértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma. Az eredeti templomot 1905-ben építették, majd 1984-ben felújították, és 1984. július 14-én Vaszilj, Zvornik-Tuzlan püspöke szentelte fel. Az 1992-ben a horvát fegyveres erők által lerombolt templom helyén 1999-ben megkezdődött egy új építése. Az új templom alapjait ugyanazon év augusztus 29-én szentelte fel Vaszilj püspök. Az ikonosztázt Boban Suvajac készítette, aki Prnjavor melletti Ilováról érkezett, az ikonosztázon lévő ikonokat pedig a belgrádi Petar Bilić festette. A templom méretei 15x7,2 méter. A kész templomot 2007. július 30-án szentelte fel Vaszilij püspök. Cerik – paleolit és neolit település maradványai a falutól északnyugatra húzódó dombháton, a kostreši temető közelében. A lelőhelyen részben szántóföldi művelés, részben sírásás alkalmával a korai paleolikumból származó kőeszközöket találtak. A lelőhely nyugati részén a paleolit leleteken kívül az újkőkorszakból származó kőszekercét és kerámia töredékeket találtak.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései