Kovačevci (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 24, közúton 31 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délkeletre fekvő dombos vidéken, 200-277 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_1/dob_1.html Topografska karta Doboj 425-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb23Bosnyák01Horvát24738Jugoszláv40Egyéb61Összesen25943
Története A ferencesek a középkor óta tevékenykednek Plehan környékén, bár erről kevés információ áll rendelkezésre. Az oszmán hódítás után a tágabb környék összes templomát elpusztították, de bizonyos számú katolikus megmaradt. A 17. században már több plébániát is említettek, amelyek azonban a 15 éves háború (1683-1699) alatt eltűntek. A 18. században, főként a hercegovinai és dalmáciai katolikusok bevándorlásának köszönhetően újjáéledés volt tapasztalható. A velikai plébániát az 1830-as években említik, de székhelye valószínűleg Modranban volt, amelyet az 1820-as években Zelenikébe, az 1850-es évek elején pedig Plehanba helyeztek át. Miután megkapták a török hatóságok engedélyét a plehani templom építésének előkészületei 1850-ben kezdődtek meg. A felmerült nehézségek miatt azonban a templomot csak 1869/70-ben építették fel.
A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 14 háztartása és 96 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 31 háztartást, 155 római katolikus, 25 görög katolikus és 23 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 191 lakosa volt, közülük 162 római katolikus, 22 muszlim és 7 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992-ben a szerb szélsőségesek lerombolták a falu templomát, lakosságát pedig elűzték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Plehan. A Plehan egy körülbelül 315 méter magas domb Derventától mintegy 9 km-re délkeletre. Neve feltehetően a „plehati”, vagy „pleati” igéből származik, mely döngölni, követ törni jelentésű, mivel az ókortól kezdve köveket bányásztak és faragtak itt, amelyből malomköveket készítettek és messzire exportáltak. A népetimológia általában így értelmezi a „Plehan” nevet. Mivel azonban etimológiailag és nyelvileg nehéz igazolni a „pleati” igét, mert egyszerűen nem létezik. Valószínűbb, hogy a Plehan-domb a régi szláv plehiv/plešiv melléknévből kapta a nevét, amelyre később a török čelav melléknevet használták, és a Plehan – a Plješivica- hegyhez hasonlóan – egyszerűen egy csupasz dombot jelenthetett. Manapság a Plehan név gyakorlatilag csak arra a domb tetejére utal, amelyen a plehani ferences kolostor és Szent Márk evangélista temploma állt. A kolostor hivatalosan Kovačevci faluban található. Mivel azonban az egész plébániát Plehannak hívják, minden plébános plehani lakosnak érzi és vallja magát. És mivel a plehani plébánia a legrégebbi az egész Dobojtól a Száváig terjedő területen, és mivel gyakorlatilag az összes többi plébánia ebből született (ma tizenöt van belőlük), teljesen jogos, hogy sokan ezt az egész területet Plehan régiónak nevezik . Plehan Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. A plehani templom építésének előkészületei 1850-ben kezdődtek és 1869/70-ben épült fel. Helyére 1898-1900 között egy új és sokkal reprezentatívabb templomot építettek. A boszniai háború alatt, 1992-ben a szerb szélsőségesek lerombolták a kolostort, a rendházat és a plébániatemplomot, valamint felégették a božinicai, brezicei és modrani filiák templomait is, és kiűzték az összes horvát katolikust. 2001. június 23-án Vrhbosna érseke, Vinko Puljić bíboros megáldotta Szent Márk evangélista új plébánia- és kolostortemplomának építési területét, és letették a templom alapkövét, amelyet előzőleg II. János Pál pápa áldott meg 1997. április 13-án Szarajevóban. Az alapkő megszentelését követő napon, Keresztelő Szent János születésének ünnepén, az új plébániatemplom építési területén, amelyet az 1992-es háborúban elpusztult korábbi templom helyén építettek, egy tizenegy éves fiú, Juro Krištić találta meg a régi alapkövet. A 173 cm hosszú, 40 cm széles és 54 cm magas kőre nagy betűkkel a következő felirat van vésve: „Isten dicsőségére Szent Márk evangélista tiszteletére, 1898. augusztus 2-án.” Andrija Zirđum egyháztörténész szerint alapkő céljára a közeli plehani temető középkori nekropoliszának egyik sírkövét használták. A plébánia a Bosna Srebrena ferencesek irányítása alatt áll, és a következő települések tartoznak hozzá: Božinci, Brezici, Bukovac, Bunar, Dažnica (rész), Komarica (rész), Kovačevci (plébánia székhelye), Lupljanica, Modran (rész), Poljari, Ritešić (Lug), Vérci, Vinči, Štani, Zasika és Zelenika. Plehani ferences kolostort hivatalosan 1875-ben alapították. A kolostor épületét 1882-ben bővítették. Helyhiány miatt 1932-ben Karel Pařik tervei szerint új kolostort építettek, amelybe a régi egy részét is beépítették. A kolostor értékes levéltári anyagokat és egy könyvtárat őriz, amelyben számos régi könyv található. A kolostor galériájában több száz modern műalkotás található, amelyek Horvátország és Bosznia-Hercegovina legfontosabb kortárs művészeit képviselik. Az Irgalmas Nővérek 1955 és 1965 között dolgoztak a Derventa kórház tüdőbeteg osztályán, mely a plehani államosított ferences kolostor egy részében nyílt meg, egészséges hegyi éghajlaton, erdős területen. Amikor a kolostort 1965. július 1-jén visszaadták a ferenceseknek, a kórházi osztály Derventába költözött, és vele együtt az Irgalmas Nővérek elmentek. Megjegyzendő, hogy 1951 és 1955 között az államosított kolostorban idősek otthona működött. A Bosznia-Horvát Rendtartomány ferences iskolanővérei 1992-ig működtek Plehanban, amikor a háború miatt elhagyták a területet. Az 1991 és 1995 közötti háború alatt, 1992-ben a szerb szélsőségesek lerombolták a kolostort, a rendházat és a plébániatemplomot és kiűzték az összes horvát katolikust. Ezt megelőzően a kolostor kulturális és művészeti értékeit Slavonski Brodra menekítették. 1992-ben a Plehani kolostor az elsők között volt, amelyet találat ért. Április 25. és május 8. között közel 3000 lövedék hullott a templomra, majd annak elfoglalása után a szerb hadsereg két tonna robbanóanyaggal zúzta porrá az ekkor már súlyosan megrongálódott templomot és kolostort. A háború után a ferencesek, valamint néhány katolikus visszatértek Plehanba.
Jegyzetek
Fordítás
Források Anto Lončarić, „Samostan Sv. Marka na Plehanu”, Meridijani br. 10, lipanj 2003, Grude, Bosna i Hercegovina, str. 78-81. ISSN 1512-8512.
További információk Derventa város hivatalos oldala A plehani hitéleti és kulturális központ honlapja
Kategória:A Doboji régió települései