Zöbisch/Zőbisch Ottó (Lipcse, 1869. április 12. – Budapest, 1935.) német balett-táncos, koreográfus.
Életpályája Kezdetben Lipcsében, Berlinben, Kölnben működött, 1895—98 között Drezdában balettmester, majd ugyanott négy évig első táncos, de Szentpéterváron is megfordult. 1901—1905-ig és 1911—1913-ban a Svéd Királyi Balett tagja volt. Budapestre Stockholmból szerződött. A szigorúan a 19. századi hagyományokhoz ragaszkodó Nicola Guerrát váltotta, akinek az I. világháború kitörése miatt kellett távoznia. A budapesti közönség a Gyagileg-társulat 1912–13-as, Anna Pavlova 1914. májusi vendégjátékán megismerte a modern irányzatokat, ezért nagy reményeket fűztek hozzá, mert a hírek szerint a Dalcroze-módszerben jártasnak tudták. 1915. november 1-től koreográfusnak szerződtették. A várt modernizálódás helyett működése a balett-tagozat hanyatlásához vezetett.
Első jelentős koreográfusi feladata A fából faragott királyfi ősbemutatója volt 1917-ben, de nem tudott mit kezdeni a darabbal. „Ez a fejetlenség Zöbisch alatt Bartókból is kihívta a koreográfust [...], Pallai Annával és Balázs Bélával együtt ötlötték ki a koreográfiát.” (Vályi Rózsi)Vályi Rózsi: A táncművészet története. Budapest, 1969. Zeneműkiadó. 341. l.
1927–1934 között mimus címmel többnyire a karban működött.
1935-ben hunyt el Budapesten.https://resolver.pim.hu/auth/PIM109574 Egyes források alapján
Testvére, Paul Zöbisch (Lipcse, 1870–?) szintén balett-táncos volt.
Koreográfiái
Coppélia (1915-1924) Sylvia (1916-1923) Ámor játékai (1916-1923) A babatündér (1916-1923) A törpe gránátos (1917-1922) Sámson és Delila (1917-1928) Orfeusz (1917-1920; 1923) A fából faragott királyfi (1917-1919) Otelló mesél (1917) Bécsi keringő (1917-1920) Prometheus (1918; 1920) Az infánsnő születésnapja (1918-1920) A denevér (1918-1924) Sába királynője (1919-1924) Mignon (1919-1924) Carmen (1919-1931) Lakmé (1919-1924) Hugenották (1919; 1922-1924; 1930-1931) A rózsa lelke (1919) Magyar táncegyveleg (1919-1920) Utolsó álom (1920) Pierretta fátyola (1920; 1922) A zsidónő (1922-1924) Pillangószerelem (1923-1924) Aphrodisia (Henschel, 1923) Hamlet (1924) Az eladott menyasszony (1924) Cár és ács (1924)
Szerepei Dohnányi Ernő: Pierrette fátyola – Arlechino; Pierrette atyja Mozart: Ámor játékai – Kapitány Radnai Miklós: Az infánsnő születésnapja – Udvarmester Bayer: Bécsi keringő – Stájer fiú; Pernauer Lipót Delibes: Coppélia – Coppélius; Vendéglős; Polgármester Strauss: A denevér – Keringő (a Pázmán lovagból); Kék Duna keringő Delibes: Sylvia – Orion Bayer: A babatündér – Paraszt; Játékkereskedő Bizet: Carmen – Mandola Meyerbeer: A próféta – Redova; Korcsolyázók tánca Máder Rezső: Mályvácska királykisasszony – Csörgő herceg; Szerecsen herceg; Spanyol herceg Meyerbeer: Hugenották – Cigánytánc Hentschel Károly: Aphrodisia – Memnon Gajári István: Árgyirus királyfi – Főtáltos Lortzing: Cár és ács – Holland facipőtánc Csajkovszkij: A diótörő – Drosselmeier; Inas Couperin: Az ezüstkulcs – Courante; Sarabande; A hoppmester Stravinsky: Petruska – A varázsló Schubert: A múzsa csókja (Moments musical's) – A herceg Szikla Adolf: A törpe gránátos – Gáspár Strauss: József legendája – A sejk
Jegyzetek
Források A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. Pónyai Györgyi: A klasszikus balettművészet magyarországi történetéből. Budapest, Budapest, ©2009. Planétás Kiadó–Magyar Táncművészeti Főiskola 126–138. o.
OperaDigiTár https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0596.pdf
További információk Bartók a színpadon. Vál. és szerk. Burda Zita, Kis Domokos Dániel. Budapest, 2006. Osiris. A százéves Operaház válogatott iratai. Az iratokat felkutatta: Valkó Arisztid. Vál. és bev. Staud Géza. Budapest, 1984. Magyar Színházi Intézet.
Kategória:1869-ben született személyek Kategória:Lipcseiek Kategória:Koreográfusok Kategória:Balett-táncosok Kategória:1935-ben elhunyt személyek