Gornje Kolibe (), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 40, közúton 57 km-re északra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délre, a Száva és jobb oldali mellékvize, az Ukrina jobb partja között húzódó síkságon, 88-90 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/slavonski_brod_2/s_brod_2.html Topografska karta Slavonski Brod 375-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb72Bosnyák1149804Horvát22132Jugoszláv160Egyéb149Összesen1407847
Története A többségben bosnyákok lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brodi járáshoz tartozó településnek 73 háztartása és 461 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 120 háztartást, 525 muszlim, 100 római katolikus és 24 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brodi járáshoz tartozó településnek 608 lakosa volt, közülük 525 muszlim, 64 római katolikus, 9 ortodox és 10 evangélikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 140. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején 1992-ben a nem szerb lakosságot elűzték, mecsetüket pedig lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei A falu mecsete. A rendelkezésre álló adatok szerint Gornje Kolibén már a 19. században is állt mecset, mely egy kis mecset volt, egy fa minarettel. Kétszer jelentősen kibővítették. Egyszer a két világháború között, másodszor pedig 1968-ban. 1992-ben a mecsetet a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege aláaknázva lerombolta. Felújítása ugyanott 2002-ben kezdődött, az új mecset építése pedig 2008. augusztus 2-án fejeződött be. A mecset fő méretei 15 x 13 méter, ehhez tartozik egy hétboltíves portál. A mecset teteje kupolás, és egy nagy, nyolc méteres központi kupolából, amelyet réz borít, valamint három kisebb, 3 méter átmérőjű kupolából áll, amelyek szintén rézzel vannak borítva. További három kupolát építettek a portálon. A mecset minaretje 42 méter magas, és három serefettel rendelkezik. A mecset udvarán egy szökőkutat építettek. A mecset a település kellős közepén található.
Jegyzetek
További információk Brod város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései