Vinska (), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 37, közúton 48 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 15 km-re délkeletre, a Száva jobb partján húzódó dombvidéken, 98-128 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/slavonski_brod_2/s_brod_2.html Topografska karta Slavonski Brod 375-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb511292Bosnyák00Horvát294Jugoszláv151Egyéb63Összesen561300
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brodi járáshoz tartozó településnek 48 háztartása, 248 ortodox és 50 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 86 háztartást, 446 ortodox és 65 római katolikus találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brodi járáshoz tartozó településnek 526 lakosa volt, közülük 442 ortodox és 84 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya Születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma. A templom mérete 15,2x8,8 méter. Az építkezés 1929-ben kezdődött, és még ugyanebben az évben őszén Vaszilje Popović, Banja Luka püspöke szentelte fel az alapokat. Az építkezés 1936-ban fejeződött be, amikor a templomot Nektarije Krulj zvornik-tuzlai püspök szentelte fel. A templomot a második világháború alatt a német hadsereg meggyalázta. Katonai raktárrá alakították át. A második világháború (1948) után a templomot újjáépítették. A boszniai háború alatt a templomot 1992-ben a Horvát Köztársaság reguláris hadserege felgyújtotta és megrongálta. 1993-ban részlegesen felújították. 2008 és 2016 között a templomot teljesen felújították. A felújított templomot az új püspök, Krizosztom szentelte fel 2016. november 6-án. A hársfából készült ikonosztázt a modričai Goran Ilić tulajdonában lévő „Stanil MD” cég készítette, az ikonokat pedig a modričai Nina Janković festette. A néphagyomány emlékezik még a vinskai temetőben álló templomra is, azonban erről a templomról nincsenek további lényeges adatok. A hagyomány szerint ez a templom 1936-ig szolgált plébániatemplomként, amikor a jelenlegi templomot felépítették.
Jegyzetek
További információk Brod város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései