Donja Vrela (), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában. Az egykor egységes Vrelo települést a szocialista Jugoszlávia időszakában választották szét Donja és Gornja Vrelára.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 33, közúton 45 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 20 km-re délre fekvő dombvidéken, 110-172 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/slavonski_brod_2/s_brod_2.html Topografska karta Slavonski Brod 375-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb234118Bosnyák24Horvát3660Jugoszláv370Egyéb170Összesen656122
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Vrelo település területén már a bronzkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Brdo lelőhelyen földművelés közben megtalált bronzkori urnás temető maradványai. Vrelo középkori előzményét bizonyítja a falu nagy kiterjedésű középkori temetője, melyből 120, különféle díszítésű és alakú középkori sírkő maradt fenn.
Az egykor vegyes lakosságú Vrelo település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a brodi járáshoz tartozó településnek 75 háztartása, 212 ortodox és 239 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 127 háztartást, 354 ortodox és 351 római katolikus lakost, valamint 2-2 görög katolikust és evangélikust találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brodi járáshoz tartozó Vrela településnek 749 lakosa volt, közülük 355 ortodox és 394 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a falu horvát lakosságát elüldözték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Brdo – őskori temető maradványai. A lelőhely a Szávától 3 km-re, egy alacsony domb oldalában található, ahol szántóföldi művelés közben 3-5 bronzkori hamvasztásos sír került a felszínre. Grčko Greblje – késő középkori temető maradványai mintegy 120, homokkőből faragott síremlékkel. A sírköveteket leggyakrabban kereszttel, csillaggal, félholddal, almával díszítették. A katolikus temetőben álló Szent Lukács kápolnát 2018. október 21-én szentelték fel.
Jegyzetek
További információk Brod város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései