Hradszky József (Jozef Hradský; Korompa, 1827. február 20. – Szepeshely, 1904. november 6.) szepesi kanonok, történész.
Élete Liptói és árvai szlovák családból származott. A hat gimnáziumi osztályt 1843-ban fejezte be, majd a szepesi egyházmegye papnövendékei közé lépett. A VII. és VIII. (bölcseleti) osztályt a rozsnyói püspöki líceumban, a hittudomány négy évi tanfolyamát pedig a szepesi papnevelőben végezte. 1850. március 27-én miséspappá szentelték föl Rozsnyón, mivel a szepesi püspöki szék üresedésben volt. Segédlelkész volt Turdossinban és Liptószentmiklóson, ahol a plébános elhunytával plébános-helyettes is volt, ezután segédlelkész lett Szepesváralján. 1855-től lelkész, 1861-től plébános Izsákfalván, 1876-tól szepesváraljai lelkész. 1884-től szentszéki ülnök. 1889-ben a Háji szentlőrinci címzetes apátságot kapta. 1891-től iglói plébános és 1893. december 30-tól szepesi kanonok lett.
Művei Méhészeti cikkei a Falusi Gazdában (1861–1868), a Kerti Gazdaságban (1861–1862), a Magyar Kertészben (1863), a Kertészgazdában (1865–1866), a Falusi Gazda Naptárában (1865, 1868) és a Gazdasági Közlönyben (1869) jelentek meg. Szepes vármegye történetét feldolgozó cikkeket közölt az iglói Szepesi Lapokban, a késmárki Karpathen-Postban és számos egyéb periodikumban.Lásd Szinnyei 1861 A gyakorlati méhészet rövid vázlata, különös tekintettel Dzierzon módszerére. Pest (Kerti Gazdaság Könyvtára IV.) 1874 Ursprung der Namen Karpathen und Tatra. Magyar Kárpát-egylet Évkönyve 1874 Die Seen in den Central-Karpathen. Magyar Kárpát-egylet Évkönyve 1874 Allgemeiner Umriss der Bienenzucht in den Central-Karpathen und deren Umgebung. Magyar Kárpát-egylet Évkönyve 1875 A mongolok betörései Magyarországba és a Menedékkő. Magyar Kárpát-egylet Évkönyve II 1876 A Magas-Tátra nevei. Magyar Kárpát-egylet Évkönyve III 1884 Vándorlások a Szepességen. Szepesvár és annak környéke. Igló. (magyarul és németül) 1885 Marcellvár és Markus-vár a Szepességen. Lőcse 1886 Szepesmegye helységnevei. Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve 1887 Szepes vármegye helységnevei. Lőcse 1888 Szepes vármegye a mohácsi vész előtt. Szepesváralja (Különnyomat a m. orvosok és természetvizsgálók Tátrafüreden tartott XXIV. vándorgyűlése alkalmából kiadott Emlékkönyvből. Toldalékkal: A nemes földbirtokosok. Mothmer szepesi prépost védrendelete 1273 évből. Szapolyai Imre síremlékét illetőleg) 1889 Schmauch Michael, Supplementum Analectorum Terrae Scepusiensis. Pars II. Szepesváralja 1891 Krátky obsah dejein farského r. kath. kostola v Spisskom-Podhradi z priležitosti novovystaveneho oltara bl. panny Marie. Szepesváralja (szlovák imakönyv) 1895 A XXIV királyi plébános testvérülete (XIV. Regalium plebanorum fraternitas) és a reformatio a Szepességen. Miskolcz 1895 A szepesi "Tíz-lándsások széke" vagy a "Kisvármegye" története. Lőcse. (A szepesmegyei történelmi társulat által kiadott millenniumi díszmunkában) 1902 Initia progressus ac praesens status capituli ad S. Martinum E. G. de Monte Scepusio... Szepesváralja 1903 Additamenta ad initia progressus ac praesens status capituli ad Sanctum Martinum e. c. de monte Scepusio olim collegiati sub jurisdictione archiepiscopi Strigoniensis nunc vero cathedralis sub proprio episcopo Scepusiensi consituti. Instar manuscripti edidit Iosephus Hradszky, Szepesváralja A Magyar Kárpát-egyesület által a magas Tátra és határos előalpesi térképe Kézsmárk, 1876. című munka fölülvizsgálatával is megbízták
Források Magyar Katolikus Lexikon
knihydominikani.sk old98.mtsz.org
További információk Jozef Špirko 1946: Spišský historik Jozef Hradský - jeho život a dielo. Turčiansky sv. Martin Z. Radwanska-Paryska - W. H. Paryski 1995: Wielka encyklopedia tatrzanska. Wydawnictwo górskie - Poronin Pašteka, J. 2000: Lexikón katolíckych kňazských osobností Slovenska. Bratislava, 525-526
Kategória:1827-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:Korompaiak Kategória:Szepesváraljaiak Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Szepesi kanonokok