Laura Dahlmeier (Garmisch-Partenkirchen, 1993. augusztus 22. – Laila Peak, Karakorum-hegység, Pakisztán, 2025. július 28.) német biatlonista, aki visszavonulása után aktív hegyi futóként és hegymászóként tevékenykedett. Hét arany-, három ezüst- és öt bronzérmet nyert biatlon világbajnokságon, 20 világkupa-versenyen, és megszerezte a 2016-2017-es szezon összesített világkupa-bajnoki címét. A 2018-as phjongcshangi téli olimpián megnyerte a sprint- és az üldözőversenyt, valamint bronzérmet szerzett egyéniben.
Sportkarrier
Kezdetek Laura Dahlmeier hétévesen próbálkozott először a biatlonnal. Kezdetben alpesi síversenyeken vett részt, majd két év után a biatlon mellett döntött. 17 évesen számos sikert ért el a 2010-2011-es szezonban. A német kupán két első és két második helyezéssel szerzett magának hírnevet. Első junior világbajnokságán 2011-ben két érmet nyert, harmadik helyezést elérve üldözőversenyben és váltóban. A röviddel ezután a csehországi Liberecben megrendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon mindhárom versenyszámot (sprint, egyéni és vegyes váltó) megnyerte.
A következő évben Dahlmeier lemaradt a legjobb tízről a finnországi Kontiolahtiban megrendezett junior világbajnokság egyéni versenyein. Váltóban hatodik lett Franziska Preuß-szal és Julia Bartolmäs-szal. Ugyanakkor négy első helyezést ért el a Német Kupában. Két további harmadik helyezése mellett megnyerte a korosztályában a Német Kupát összesítettben is.
Világbajnoki debütálása és első olimpiai játéka (2013 és 2014) A Német Kupán nyújtott jó teljesítményének köszönhetően a Német Síszövetség Dahlmeiert jelölte a 2013. január elején Obertilliachban megrendezésre kerülő Junior Világbajnokságra. A sprint megnyerésével kezdte a versenyt. Az ezt követő üldözőversenyben második helyezett lett, és további címeket szerzett az egyéni versenyben és a váltóban. Összesen három arany- és egy ezüstéremmel a legsikeresebb résztvevő volt a junior női kategóriában. Erős teljesítményének köszönhetően a Német Síszövetség a egy héttel később megrendezett Nové Město- i világbajnokságra is jelölte, ahol Nadine Horchler helyett a női váltóba nevezték, és Franziska Hildebranddal, Miriam Gössnerrel és Andrea Henkellel együtt az ötödik helyen végzett.
A következő, 2012-2013-as oslói biatlon világkupán indult első egyéni versenyén, és a sprintben hetedik, az ezt követő üldözőversenyben pedig tizedik lett. Ezekkel az eredményekkel kvalifikálta magát a tömegrajtos versenyre, ahol a 27. helyen végzett. A szocsi sprintversenyen megismételte oslói jó eredményét, hetedik lett csapattársa, Evi Sachenbacher-Stehle mögött. Egy nappal később, március 10-én a második váltóversenyén a német váltó utolsó sízőjeként Andrea Henkel, Evi Sachenbacher-Stehle és Miriam Gössner társaságában két hibátlan lövészettel és egy kiváló utolsó körrel először nyerte meg a biatlon világkupát.
2013. december 15-én az Annecy – Le Grand-Bornandban az üldözéses versenyben elért ötödik helyezésével élete legjobb egyéni világkupa-eredményét érte el. 2013 december 28-án Florian Graffal közösen megnyerte a World Team Challenge versenyt a gelsenkircheni Veltins Arénában.
2014 februárjában részt vett a XXII. Téli Olimpiai Játékok biatlonversenyein Szocsiban.
Első világbajnoki címek (2015 és 2016) 2014 augusztusában Dahlmeier a Zugspitzén hegymászás közbeni esésnél elszakadt a jobb bokaszalagja, és bokazúzódást szenvedett, de a védőkötél megmentette. A sérülések és az ebből adódó edzéshiány miatt kihagyta a 2014-2015-ös szezon östersundi világkupa-nyitóját és a hochfilzeni második világkupát. Dahlmeier a pokljukai harmadik világkupára tért vissza, és legjobb németként kilencedik helyen végzett. Az antholzi sprintversenyen Dahlmeier a harmadik helyen végzett, ami az első dobogós helyezése volt a világkupában.
2015. február 7-én Dahlmeier pályafutása első egyéni világkupa-győzelmét szerezte meg a Nové Městóban megrendezett sprintversenyen, egy másodperccel megelőzve Franziska Hildebrandot, aki első dobogós helyezését ünnepelhette. A világbajnokság főpróbáján oslói sprintversenyen elért második helyezésével megerősítette jó formáját. A Kontiolahtiban rendezett világbajnokságon a sprintfutamban három hibás lövés ellenére is a negyedik helyen végzett, köszönhetően az indulók közül a leggyorsabb időnek. Az ezt követő üldözéses versenyben ezüstérmet szerzett, amivel első világbajnoki érmét szerezte meg. Az egyéni versenyben két hibával hatodik lett, és a női váltóban először lett világbajnok. A szezon utolsó hanti-manszijszki versenyén ünnepelte második világkupa-győzelmét. A szezon végén a nyolcadik helyen végzett az összesített ranglistán, annak ellenére, hogy a 25 versenyből nyolcban nem vett részt. Két kivételtől eltekintve minden versenyszámban a legjobb tízben végzett, és nyolcszor állt dobogón.
2015 novemberében Dahlmeier betegség miatt nem tudott részt venni a 2015-2016-os szezon első világkupa-versenyén a svédországi Östersundban. Első versenyén, a decemberi hochfilzeni sprintversenyen a hatodik hellyel teljesítette a Német Síszövetség belső kvalifikációs feltételeit a világbajnokságon való részvételhez, az azt követő üldözéses versenyen pedig megszerezte harmadik világkupa-győzelmét egyénben. Ezt követően három első, egy második és egy harmadik helyezést ért el a pokljukai és ruhpoldingi versenyeken. Szintén Ruhpoldingban a német váltót a második helyen hozta be a célba az utolsó szakaszban. A kanadai Canmoreban egészségügyi okokból csak egyéni versenyeken vett részt; a vegyes váltót Franziska Hildebrand, Franziska Preuß, Arnd Peiffer és Simon Schempp nyerte. Hildebrandhoz hasonlóan ő sem indult Presque Isle -ben, hanem egyenesen hazautazott Kanadából, hogy nyugodtan felkészüljön a világbajnokságra. Dahlmeier minden egyéni versenyben indult, és minden futamban dobogós helyen végzett. A váltóban szerzett bronzérme mellett – amelyet Franziska Preuß-szal, Franziska Hildebrand-dal és Maren Hammerschmidt-tel megosztva nyert – aranyérmet nyert az üldözőversenyben, ezüstöt a tömegrajtos versenyben, valamint bronzérmet mind a sprint-, mind az egyéni versenyben. Az összesített világkupa-versenyben a hatodik helyen végzett, közvetlenül csapattársa, Hildebrand mögött, aki azonban több versenyen indult, mint Dahlmeier.
Világkupa-győztes és többszörös világbajnok (2016 és 2017) balra|bélyegkép|Dahlmeier az érmekkel a 2016-os oslói világbajnokságról 2016. november 30-án Dahlmeier megnyerte a szezon első egyéni versenyét, és Magdalena Neuner után ő lett az első német versenyző, aki sárga trikót kapott. Ezt egészen addig megtartotta, amíg Oberhofban kihagyott két futamot, és Gabriela Koukalová ideiglenesen átvette a vezetést. Dahlmeier már a világbajnokság előtt visszaszerezte a vezetést az összesített világkupában. A világbajnokságon Dahlmeier minden futamban érmet nyert, összesen öt arany- és egy ezüstérmet. Amióta a vegyes váltót felvették a világbajnokság programjába, csak a norvég Tora Berger érte el ezt a bravúrt 2013-ban Nové Městóban (4 arany, 2 ezüst) és a francia Marie Dorin-Habert Oslóban 2016-ban (3 arany, 2 ezüst, 1 bronz).
Ezzel Dahlmeier lett minden idők legeredményesebb női résztvevője egy biatlon világbajnoki évben. Ezt a rekordot Marte Olsbu Røiseland egy éremmel megdöntötte a 2020-as antholzi világbajnokságon, miután bevezették a vegyes váltót (5 arany, 2 bronz), ekkor már hét szakágban rendeztek biatlon-világbajnokságot. A szezon során sorozatban tizenegyedik világbajnoki futamán szerzett érmet, ami előtte még egyetlen biatlonistának sem sikerült. A biatlon-világbajnokság egyéni versenyének megnyerésével elnyerte első „kristálygömbjét”, az egyéni verseny világkupa-osztályzatának trófeáját. Dahlmeier ezen a télen az összes egyéni versenyt megnyerte, és végül 77 pontos előnnyel vezette a tabellát csapattársa, Vanessa Hinz előtt. A Kontiolahtiban rendezett üldözéses verseny megnyerésével Laura Dahlmeier idő előtt biztosította be az összesített világkupa-győzelmet, és ezzel Magdalena Neuner 2012-es győzelme óta ő az első német, akinek ez sikerült. Dahlmeier az üldözéses versenyben a kis kristálygömböt is megnyerte.
Olimpiai aranyérmek bélyegkép|Laura Dahlmeier az Oberhofban (2018) A 2017-2018-as szezonban Dahlmeier fertőzés miatt kihagyta az első világkupa-versenyt Östersundban, és csak a hochfilzeni világkupa-szezonba lépett be. A sprintben két hibaponttal a 16., az üldözőversenyben pedig a 11. helyen végzett. Javuló formájának köszönhetően Dahlmeiernek Hochfilzenben a váltóban aranyat nyert. Annecy-Le Grand-Bornandban három dobogós helyezéssel, köztük az üldözőversenyben aratott győzelemmel megmutatta, hogy ebben a szezonban számolni kell vele. Laura Dahlmeier azonban a karácsonyi szünetben ismét megbetegedett, és ismét nem tudott edzeni. Ennek ellenére Oberhofban egyéni versenyeken indult. Ezután javuló formáját második helyezésekkel mutatta be a ruhpoldingi tömegrajtos és az antholzi sprintversenyben. A szezonbeli második győzelmét az antholzi üldözőversenyben szerezte.
A 2018-as phjongcshangi téli olimpián Dahlmeier a versenyek első versenyszámában, a 7,5 km-es sprintben lövészhiba nélkül nyerte meg az aranyérmet, ezzel teljesítette gyermekkori álmát. Két nappal később az üldözőversenyt is megnyerte, mindössze egyetlen lövési hibával. Ezzel Dahlmeier lett az első biatlonista, aki két egymást követő versenyszámot nyert meg az olimpiai játékokon. Ezt követte egy bronzérem az egyéni versenyben és egy 16. helyezés a tömegrajtban. Dahlmeier a biatlon tél hátralévő részében is jól teljesített, és többször is a legjobb tízben végzett. A tyumeni üldözőversenyen elért harmadik hellyel a szezont a világkupa összesítésében a negyedik helyen zárta.
Több sérülés és betegség miatt Dahlmeier a 2018-2019-es szezont is késve kezdte meg, miután kihagyta az edzéseket. Első versenyét a ridnauni IBU Kupán vette részt, ahol Roman Reesszel második lett a vegyesváltóban. A következő hétvégén visszatért a Nové Město-i világkupára, és lenyűgöző teljesítményt nyújtott a sprintben elért második, az üldözőversenyben pedig ötödik helyen végzett. Dahlmeier egészségügyi okokból kihagyta az utolsó tömegrajtot és az oberhofi világkupát. A következő ruhpoldingi világkupán a sprintben elért kilencedik hely után a tömegrajtban utolsó lett hat büntetőponttal. Antholzban ismét jól teljesített, és a sprintben elért negyedik, az üldözőversenyben pedig második helyezés után megszerezte szezonbeli első tömegrajtos győzelmét. A kanadai Canmoreban kilencedik lett a rövidített egyéni versenyben, és egy büntetőpont ellenére megszerezte az év első győzelmét a váltóversenyben Vanessa Hinz, Franziska Hildebrand és Denise Herrmann mellett. A második, amerikai földön megrendezett világkupa-versenyt, Soldier Hollow-ban, csakúgy, mint három évvel korábban, kihagyta, hogy beleférjen egy plusz edzés a világbajnokságra. Az östersundi világbajnokságon lázas megfázás miatt nem vett részt a vegyes váltóban. Másnap bronzérmet szerzett sprintben egy hibátlan lövésnek köszönhetően. Az üldözőversenyben egy nappal később szintén bronzérmet szerzett egyetlen hibaponttal, ezzel megszerezve tizenharmadik világbajnoki érmét egymás után.
2019. május 17-én bejelentette biatlonista karrierje végét. A rendkívül nehéz tavalyi szezon után, amelyben betegség miatt számos versenyt ki kellett hagynia, már nem érezte a motivációt arra, hogy mindent beleadjon a versenysportban, amelyben már mindent megnyert.
Hegyi futás