nemzetes és vitézlő Schnell Endre János (németül: Andreas Johann von Schnell, szlovákul: Andrej Ján Schnell) Modor, 1813. május 22. – Modor, 1881. augusztus 3., modori városi árvagyám, tanácsnok, főjegyző, országgyűlési képviselő és kereskedő.
Élete bélyegkép|bal|140px|Schnell Endre házassági bejegyzése Schnell Endre 1813-ban született Modoron. Apja Schnell András modori német szász mészárosmester, városi ellenőr és városi választott polgár. Anyja Taubinger Terézia Mária, osztrák származású háziasszony, a récsei polgári és katonai Taubinger család sarja, Taubinger János leszármazotta, aki 1529-ben védte Budát. Felesége Kellner Vilma, Kellner Sámuel modori gyógyszerész és Jurenák Eleonóra, a francia Jurenák család sarja, Jurenák János politikus lánya. Fia Schnell Gyula Gusztáv modori kersekedő. Unokái Schnell Gyula (1886-1958) iskolaigazgató, világháborús veterán, Sélley Ede (1888-1942) magyar királyi százados és Schnell Rikárd (1884-1930) osztrák igazságügyi minisztériumi titkár, unokatestvére Schnell Károly, péteri és vadkerti ágostai evangélikus lelkész, a báró Földváry család nevelője.
Schnell Endrének 1847-ben V. Ferdinánd magyar király nemességet adományozott, árvagyámi tevékenységeiért. A háttérben az az osztrák szándék lapult, hogy támogassa a felvidéki településeken a német uralmat. A Schnell címert a Habsburg belügyminisztérium 1850-ben így írja le: bélyegkép|bal|140px|Schnell Endre címere
A címer közepén a pajzson, a baloldalon egy nemes vitéz áll karddal, a jobb oldalon egy oroszlán áll. A címer felett egy arany korona öt csúccsal, felette gyémánttal és tollakkal. A nemes vitéz vörös, az oroszlán zöld háttéren látható.
bélyegkép|bal|140px|Modori Schnell ház bélyegkép|jobb|140px|Jurenák sírkő a Schnell házzal szemben 1850-ben Schnell házában bérélt szobát Ľudovít Štúr a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője. Štúr egészen 1856-ban bekövetkezett haláláig a ház lakosa madadt. A Štúrova ul. 81 szám alatt található Schnell ház (szlovákul: Schnellovský dom) szlovák műemlék, aminek homlokzatán 1924-ben Jozef Škultéty történész és Štefan Krčméry költő táblát avattak fel Štúr emlékére.
A Schnell-házat a család 1904-ig birtokolta, akkor bocsátotta árverésre Endre fia, id. Schnell Gyula. A Schnell-házzal szemben később emlékművet állítottak Štúr emlékére, amit 2015-ben restauráltak, akkor találták meg a szoborcsoport alatt, Schnell Zsuzsanna, Endre nagynénje és férje, Jurenák János sírját, aki Schnell feleségének, Kellner Vilmának nagyapja volt.
Leszármazottai
A1 Schnell Endre János (1813 — 1881); neje: Kellner Vilma (1821-1900) B1 Friderika Wilhelmine Adele (1848 — 1866) B2 Gyula Gusztáv (1849 — 1930); neje: Maria Josefa Paulik (1849-?) Modor város írnoka, utolsó német alpolgármester C1 Gusztáv Richard (1884 — 1930); neje: Franziska Leopoldina Hadac (1898 — 1984) C2 Sámuel Lajos (1885 — 1889) C3 Gyula Arnold (1886 — 1958); neje: Gábler Aranka Irma Lujza (1902 — 1952) Nógrád vármegyei iskolaigazgató, a Salgótarjáni BTC sportigazgatója D1 Anna Edit (1925 — 2010) férje: Komlós Dezső (1907 — 2002) D2 Éva Hilda Rózsa (1927 — 1994) férje: Lobler István százados (1931 — 1964) a Magyar Népköztársaság pekingi nagyköveti titkára D3 Gyula (1948 —) ellátási tiszt, Magyar Néphadsereg C4 Eduárd (1888 — 1942) csász. és kir. hadnagy, magyar királyi százados B3 Guidó B4 Amália Paulina (1853 — 1855)
Tanulmányai és hivatása Tanulmányait a modori német alapiskolában kezdte, a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta és 1834-től az Eperjesi Evangélikus Kollégiumba járt 1836-ig.
1834-ben belépett az Óvári Gazdászok Szövetségébe.
Schnell Endrét 1844-ben választották modori árvagyámmá. 1847-ben meghívták a pozsonyi országgyűlésre, ahol ellenezte a Kossuth-féle reform megmozdulást és támogatta a császársági eszméket.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, kapcsolatot ápolt Jurenák Anton pozsonyi nagykereskedővel, aki Triesztben ragadt. Segítette és támogatta a Jurenák család pozsonyi üzleteit. A forradalom alatt és után is folytatta hivatását.
1868-as becsületsértési ügy A nagyszombati sajtóbíróság előtt 1868. február 20-án tárgyaltatott dr. Stein Lipót és neje modori lakosoknak, Schnell Endre Modor városa tanácsosa ellen indított becsületsértési ügye, egy a Preßburger Zeutung-ban megjelent és dr. Stein Lipótot, főleg mint izraelitát és orvost sértő cikke iránt. A vádlót dr. Heller izraelita pozsonyi ügyvéd képviselte, a vádlottat Örkényi Ede és rokona Jurenák Károly pozsonyi ügyvédek védték. Az esküdtek 5-2-ben elítélték Schnellt.
Halála bélyegkép|bal|140px|Schnell Endre gyászjelentése
Halála 1881-ben következet be. Utolsó útjára, családja, a vármegye előkelősége és Erzsébet Franciska főhercegnő kísérték el. Sírját a modori temetőben 1947-ben a csehszlovák hatóság szlovák leszármazottak hiányában lebontotta.
Jegyzetek
Források Österreichische Nationalbibliothek, Wappenbücher 1850 Magyar Nemzeti Levéltár – Schnell hagyatéi iratok, Schnell Gyula oktató, 1935 Nógrád Vármegyei Levéltár, ifj. Schnell Gyula (1948-) családi iratai Nógrád Vármegyei Levéltár, Gábler Vilmos hagyatéka és iratai Purdue University – Tötösy család levéltára, Steven Tötösy de Zepetnek, 2019 Handels- und Gewerbs- Kalender 1848
Kategória:Modoriak Kategória:1813-ban született személyek Kategória:1881-ben elhunyt személyek Kategória:Schnell család