Az LPC (Low Pin Count) egy 32 bites mikrovezérlőket tartalmazó integrált áramkörcsalád az NXP Semiconductorstól (korábban Philips Semiconductors). Az LPC csipek rokon sorozatokba vannak csoportosítva, amelyek ugyanazon 32 bites ARM processzormag köré épülnek, mint például Cortex-M4F, Cortex-M3, Cortex-M0+, vagy Cortex-M0. A „Low Pin Count” (alacsony csatlakozószám) elnevezés a korábbi 8-bites mikrovezérlőkhöz viszonyított egyszerűbb csomagolására utal. Minden LPC csip az alapvető processzormagon kívül tartalmaz statikus RAM memóriát, beágyazott flashmemóriát, hibakeresési (debug) interfészt és különböző perifériákat. A legkorábbi LPC sorozat az Intel 8 bites 80C51 magján alapult. 2011 februárjára az NXP több mint egymilliárd Arm processzor-alapú csipet szállított.

Áttekintés

Az összes újabb LPC család ARM magokon alapul, amelyeket az NXP Semiconductors licencel az Arm Holdingstól, majd saját perifériákat ad hozzá, mielőtt a tervezést szilíciumlapkává alakítja. Az NXP az egyetlen gyártó, amely ARM Cortex-M magokat dual in-line tokozásban szállít: például az LPC810 ( széles) DIP8-ba, az LPC1114 pedig ( széles) DIP28 tokozásba kerül. Az alábbi táblázatokban az NXP LPC mikrovezérlő családok összegzése látható.

{| class="wikitable" |+ ARM Cortex-M családok |- ! NXP sorozat !! ARM CPU mag |- | LPC4300 || Cortex-M4Fés Cortex-M0 |- | LPC54000LPC4000 || Cortex-M4F |- | LPC1800LPC1700LPC1300 || Cortex-M3 |- | LPC1200LPC1100 || Cortex-M0 |- | LPC1100LPC800 || Cortex-M0+

{| class="wikitable" |+ ARM9 családok |- ! NXP sorozat !! ARM CPU mag |- | LPC3200LPC3100 || ARM926EJ-S |- | LPC2900 || ARM968E-S

{| class="wikitable" |+ ARM7 családok |- ! NXP sorozat !! ARM CPU mag |- | LPC2400LPC2300LPC2200LPC2100 || ARM7TDMI-S

{| class="wikitable" |+ Örökölt családok (legacy) |- ! NXP sorozat !! CPU Mag |- | LPC900LPC700 || 80C51

Történet 1982-ben a Philips Semiconductors feltalálta az I²C-buszt, és jelenleg az I²C megoldások vezető szállítója a világon. 2005 januárjában a Philips Semiconductors piacra dobta a PNX4008 'Nexperia™ mobil multimédiás processzort', amely egy ARM9 processzort és az Imagination Technologies PowerVR MBX grafikus IP magját tartalmazza. 2005 februárjában a Philips Semiconductors bejelenti az LPC3000 ARM9-es sorozatot, ami a Nexperia platformon alapul. 2006 szeptemberében a Philips Semiconductors egy magántőkebefektető konzorciumba került és nevét NXP-re változtatta. A leválasztás részeként az NXP megszerezte (felvásárolta) a régebbi Philips LPC mikrovezérlő családokat. 2006 szeptemberében az NXP bejelentette az LPC2300 és LPC2400 ARM7-alapú sorozatot. 2007 szeptemberében az NXP bejelentette az LPC2900 sorozatot. 2008 februárjában az NXP közölte, hogy ARM Cortex-M3 magot licencel az Arm Holdingstól. 2008 márciusában az NXP bejelentette az LPC3200 ARM9-alapú sorozatot. 2008 októberében az NXP bejelentette az LPC1700 sorozatot. 2009 februárjában az NXP bejelentette az ARM Cortex-M0 mag licencelését az ARM Holdings-tól. 2009 májusában az NXP bejelentette az LPC1300 sorozatot. 2010 januárjában az NXP megjelentette az LPCXpresso eszközláncot (toolchain) az NXP ARM processzorokra történő programfejlesztés elősegítésére. 2010 februárjában az NXP bejelentette az ARM Cortex-M4F mag licencelését az ARM Holdings-tól. 2010 áprilisában az NXP bejelentette az LPC1102-t, a világ legkisebb ARM mikrovezérlőjét, amelynek mérete . 2010 szeptemberében az NXP bejelentette az LPC1800 sorozatot. 2011 februárjában az NXP bejelentette az LPC1200 sorozatot. 2011 áprilisában az NXP bejelentette az USB-vel rendelkező LPC11U00 sorozatot. 2011 szeptemberében az NXP bejelentette az LPC11D00 sorozatot, amely egy LCD vezérlővel rendelkezik. 2011 decemberében az NXP bejelentette az LPC4300 sorozatot, az első kétmagos csipet a sorozatban, ARM Cortex-M4F és ARM Cortex-M0 magokkal. 2012 februárjában az NXP bejelentette az LPC1100LV sorozatot, amely kettős tápfeszültséget alkalmaz, ami lehetővé teszi mind az -os, mind a -os perifériák csatlakoztatását. 2012 márciusában az NXP bejelentette az extra alacsony fogyasztású LPC1100XL sorozatot és az EEPROM-mal rendelkező LPC11E00 sorozatot. 2012 márciusában az NXP bejelentette az ARM Cortex-M0+ mag licencelését az ARM Holdings-tól. 2012 márciusában az NXP bevezette „hosszú élettartam programját”, amely a egyes kiválasztott ARM-családok IC-csipjeinek elérhetőségét kínálja 10 vagy több évre. 2012 márciusában az NXP bejelentette a rugalmas analóg alrendszerrel ellátott LPC11A00 sorozatot. 2012 áprilisában az NXP bejelentette az LPC11C00 sorozatot CAN buszvezérlővel. 2012 szeptemberében az NXP bejelentette az ARM Cortex-M4F-en alapuló LPC4000 sorozatot. 2012 novemberében az NXP bejelentette az ARM Cortex-M0+ magon alapuló LPC800 sorozatot, és az első ARM Cortex-M magot DIP8 tokozásban (a DIP8 tokozás példája az 555-ös IC). 2013 áprilisában az NXP bejelentette az LPC-Link 2 JTAG / SWD debug adaptert. Több firmware verzió is elérhető a népszerű debug / hibakereső adapterek emulálására. 2013 májusában az NXP bejelentette, hogy felvásárolta a Code Red Technologies-t, egy beágyazott szoftverfejlesztő eszközöket, például az LPCXpresso IDE-t és Red Suite-ot szállító céget. 2013 októberében az NXP bejelentette az LPC4370 mikrovezérlőt. 2013 decemberében az NXP bejelentette az LPC11E37H és LPC11U37H mikrovezérlőket. 2017 januárjában az NXP bejelentette az LPC54000 MCU sorozatot és ezzel együtt az LPC800 sorozat frissítését.

LPC4000 sorozat

Az LPC4xxx sorozat az ARM Cortex-M4F magon alapul.

LPC4300 Az LPC4300 sorozat két vagy három ARM-maggal rendelkezik, egy ARM Cortex-M4F-fel és egy vagy két ARM Cortex-M0-val. Az LPC4350 csipek kivezetés­kompatibilisek az LPC1850 csipekkel. Az LPC4330-Xplorer fejlesztőkártya beszerezhető az NXP-től. A sorozat főbb jellemzői: Mag: ARM Cortex-M4F és egy vagy két ARM Cortex-M0 mag, 204 MHz-es maximális órajelen. A debug interfész JTAG vagy SWD (SWO „Serial Trace” soros nyomkövetéssel), nyolc törésponttal és négy figyelőponttal. A JTAG mindkét magot, az SWD csak a Cortex-M4F magot támogatja. Memória: Statikus RAM méretek: 104 / 136 / 168 / 200 / 264 KiB. Flashmemória méretek 0 / 512 / 768 / 1024 KiB. EEPROM méret: . ROM méret: , ez tartalmaz bootloadert, opcionális indítással a következőkről: USART0 / USART3, USB0 / USB1, SPI flash, négyszeres SPI flash, külső 8 / 16 / 32 bites NOR flash. A ROM tartalmaz egy API-t is a rendszeren belüli programozás, alkalmazáson belül programozás, OTP programozás támogatásával, és USB eszközköteget (stack) a HID / MSC / DFU számára. OTP mérete 64 bit. Minden csip gyárilag programozott 128 bites egyedi eszközazonosító számmal rendelkezik. Perifériák: négy UART, két I²C soros sín, egy SPI sín, két CAN sín, nincs / egy / két nagy sebességű USB 2.0 hoszt/eszközvezérlő (egy OTG-re képes), nincs vagy egy Ethernet vezérlő, nincs vagy egy LCD vezérlő, SDRAM interfész, és egyebek. oszcillátorok: opcionális külső 1–25 MHz-es kristály vagy oszcillátor, külső kristály az RTC-hez, belső 12 MHz-es oszcillátor, és három belső PLL a CPU / USB / Audio számára. IC tokozás: LQFP100, TFBGA100, LQFP144, TFBGA180, LQFP208, LBGA256. működési feszültségtartománya –

LPC4000 Az LPC4000 sorozat egyetlen ARM Cortex-M4F processzormagon alapul. Az LPC408x csipek kivezetés­kompatibilisek az LPC178x csipekkel. A sorozat összefoglalója: Mag: ARM Cortex-M4F mag maximálisan 120 MHz órajellel. A debug interfész JTAG vagy SWD (SWO „Serial Trace” soros nyomkövetéssel), nyolc törésponttal és négy figyelőponttal. Memória: Statikus RAM méret: 24 / 40 / 80 / 96 KiB Flashmemória méret: 64 / 128 / 256 / 512 KiB EEPROM méret: 2 / 4 KiB ROM bootloader Minden csip gyárilag programozott 128 bites egyedi eszközazonosító számmal rendelkezik. Perifériák: négy vagy öt UART, három I²C soros sín, egy nagy sebességű USB 2.0 eszközvezérlő vagy hoszt / eszköz / OTG vezérlő, nincs vagy egy Ethernet vezérlő, nincs vagy egy LCD vezérlő, és egyebek. oszcillátorok: opcionális külső 1–25 MHz-es kristály vagy oszcillátor, külső -es kristály az RTC-hez, belső 12 MHz-es oszcillátor, és két belső PLL a CPU-hoz és USB-hez. IC tokozás: LQFP80, LQFP144, TFBGA180, LQFP208, TFBGA208 működési feszültségtartománya –

LPC3000 sorozat

Az LPC3xxx sorozat az ARM926EJ-S magot használja, és a Nexperia egylapkás rendszer (SoC) platformon alapul. Ez volt az első 90 nm-es ARM9 MCU processzorcsalád.

LPC3200 Az LPC3200 sorozat az ARM926EJ-S processzormagon alapul.

LPC3100 Az LPC3100 sorozat az ARM926EJ-S processzormagon alapul. Az LPC3154-et az NXP az LPC-Link debugger megvalósítására használja az összes LPCXpresso kártyán. Az LPC3180 mag maximálisan 208 MHz-es órajelen működik, és interfészekkel rendelkezik SDRAM, teljes sebességű USB 2.0, NAND flash, Secure Digital (SD) kártyák és I²C soros sín számára.

LPC2000 sorozat

Az LPC2000 egy ARM7TDMI-S magon alapuló, max. -en működő sorozat, amely számos perifériával van ellátva, melyek között találhatók soros interfészek, 10 bites ADC/DAC átalakítók, időzítők, rögzítés-összehasonlítás timer­funkció, PWM, USB interfész, és külső sín opciók. A flashmemória 32 KiB-tól -ig, a RAM mérete -tól -ig terjedhet.

Az NXP-nek van két kapcsolódó sorozata, amely nem használja az LPC nevet, az LH7 sorozat, amely az ARM7TDMI-S és ARM720T magokon alapul, és az LH7A sorozat, ami pedig az ARM9TDMI magon.

LPC2900 Az LPC2900 sorozat az ARM968E-S processzormagon alapul.

LPC2400 Az LPC2400 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul.

LPC2300 Az LPC2300 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul. Az LPC2364/66/68 és az LPC2378 teljes sebességű USB 2.0 eszközök két CAN interfésszel és 10/100 Ethernet MAC-val LQFP100 és LQFP144 tokozásban. Többfajta periféria is támogatott, beleértve egy 10 bites 8 csatornás ADC-t (analóg-digitális átalakítót) és egy 10 bites DAC-t.

LPC2200 Az LPC2200 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul.

LPC2100 Az LPC2100 sorozat az ARM7TDMI-S processzormagon alapul. Az LPC2141, LPC2142, LPC2144, LPC2146 és LPC2148 teljes sebességű USB 2.0 eszközök LQFP64 kiszerelésben. Többféle perifériát támogat, beleértve egy vagy két 10 bites ADC-t és egy opcionális 10 bites DAC-t.

LPC1000 sorozat

Az NXP LPC1000 család hat mikrovezérlő-sorozatból áll: LPC1800, LPC1700, LPC1500, LPC1300, LPC1200, LPC1100. Az LPC1800, LPC1700, LPC1500 és LPC1300 sorozatok az ARM Cortex-M3 processzormag köré épülnek. Az LPC1200 és LPC1100 sorozatok a Cortex-M0 processzormagon alapulnak.

LPC1800 Az NXP LPC1800 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az LPC1850 kivezetés­kompatibilis az LPC4350 alkatrészekkel. A rendelkezésre álló tokozások a TBGA100, LQFP144, BGA180, LQFP208 és BGA256. Az LPC4330-Xplorer fejlesztőkártyát az NXP forgalmazza.

Az Apple M7 és M8 mozgásérzékelő társprocesszor csipek valószínűleg az LPC1800 sorozaton alapulnak, mint például az LPC18A1 és LPC18B1.

LPC1700 Az NXP LPC1700 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az LPC178x kivezetés­kompatibilis az LPC408x alkatrészekkel. A rendelkezésre álló kiszerelések az LQFP80, LQFP100, TFBGA100, LQFP144, TFBGA180, LQFP208 és TFBGA208. Az LPC1769-LPCXpresso fejlesztőkártya beszerezhető az NXP-től. Az mbed LPC1768 panel szintén elérhető. Az LPC1788 alapú EmCrafts LPC-LNX-EVB próba- és fejlesztőpanelhez μClinux operációs rendszer is rendelkezésre áll.

LPC1500 Az NXP LPC1500 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az elérhető kiszerelések az LQFP48, LQFP64 és LQFP100. Az LPC1549-LPCXpresso fejlesztőkártyát az NXP forgalmazza, motorvezérlő készlettel együtt.

LPC1300 Az NXP LPC1300 sorozat az ARM Cortex-M3 magon alapul. Az elérhető kiszerelések a HVQFN33, LQFP48 és LQFP64. Az LPC1343-LPCXpresso és LPC1347-LPCXpresso fejlesztőkártya az NXP-től kaphatók.

LPC1200 Az NXP LPC1200 család az ARM Cortex-M0 magon alapul. 2 sorozatból áll: LPC1200 és LPC12D00. Az elérhető kiszerelések az LQFP48, LQFP64 és LQFP100. Az LPC1227-LPCXpresso fejlesztőkártyát az NXP forgalmazza.

LPC1100