A konklávé (eredeti címe angolul The Conclave, németül Das Konklave) egy 2006-ban bemutatott, német–kanadai koprodukcióban készült történelmi filmdráma, Christoph Schrewe rendezésében, Manu Fullola, Nora Tschirner, Brian Blessed és James Faulkner főszereplésével. A film az 1458-as pápai konklávé dramatizált történetét meséli el, részben az itt pápává megválasztott Enea Silvio Piccolomini bíborosnak, Siena érsekének ránk maradt titkos feljegyzései alapján.

A történés középpontjában az ekkor 27 éves Rodrigo Borgia spanyol bíboros személye áll, aki a választás intrikákban kockázatos szerepet vállal, tekintélyt és hatalmat szerez, ezzel elindul a felemelkedés útján, mely három évtizeddel később, 1492-ben elvezet saját pápává választásához. A filmet a nemzetközi piacon angol nyelvű változatban forgalmazták, magyar szinkronizálásáról nincs információ.

Cselekmény A bevezető narráció szerint a középkori Rómában, a pápák székhelyén járunk, 1458-ban, 359 évvel azután, hogy az első keresztes hadjáratban a nyugati keresztény hadsereg 1099-ben elfoglalta Jeruzsálemet, és öt évvel azután, hogy a felemelkedő Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, megdöntve a Bizánci Birodalmat.A filmben nem említik Hunyadi két évvel korábbi, 1456-os nándorfehérvári győzelmétt, amely több évtizedre lefékezte az oszmán előretörést a Balkán térségében. A regnáló III. Kallixtusz (a spanyol Don Alfonso Borgia) haldoklik. Don Alfonso két unokaöccsét is fontos pozíciókba emelte: Pedro Luis Borgia Spoleto hercegévé, az Angyalvár parancsnokává, a 27 éves Rodrigo Borgiát pedig Róma legfiatalabb bíborosává, pápai kancellárrá. A Vatikán küldönce, a 16 éves Giuilano della Rovere püspök az ifjú Rodrigót a szeretője, Vannozza de Cattanei ágyából rángatja ki, és küldi haldokló nagybátyjához. Giuliano, aki maga is pályázik Vannozza kegyeire, figyelmezteti a lányt, hogy Rodrigo őrült kalandor, de Vannozza kitart szeretője mellett. A Borgiák nagy ellenfele, Orsini bíboros megfenyegeti a két Borgia-fivért, hogy a nagybátyjuk uralma alatt elkövetett jogfosztások miatt Rómában magasra csapott a spanyolok elleni bosszúvágy, különösen a Borgiák élete forog veszélyben. A két fivér menekülést tervez. Vannozza válaszút elé állítja Rodrigót: ha elmenekül Rómából, elhagyja őt; ha megölik, elsiratja; ha Rómában marad, mindig az ágyában fogja várni. Éjszaka Orsini merénylői megtámadják őket. Pedro csónakon elmenekül, kísérőit lemészárolják. Rodrigo Rómában marad és elrejtőzik.

Másnap Rodrigo koldusnak öltözve kikerüli az Orsinik rá vadászó fegyvereseit, és a pápaválasztásra érkező bíborosok csoportjában menedéket találva bejut a konklávéra. A két legesélyesebb jelölt Guillaume d’Estouteville francia bíboros, aki VII. Károly király hatalmát tudja maga mögött, és Enea Silvio (Aeneas Sylvius) Piccolomini bíboros, Siena érseke, akit az olasz főpapok támogatnak. Bár fiatal kora és léha élete miatt gúnyos megjegyzéseket kap, pápai titkári rangja révén Rodrigo Borgia de jure a legmagasabb rangú bíboros. D’Estouteville felszólítja, hogy vezesse le a pápaválasztó konklávét. A képzetlen Rodrigo sikeresen kikerüli csapdát, és felajánlja az irányítást a rangidős D’Estouteville-nek. A francia bíboros ismerteti a választási szabályokat: a győztes jelöltnek a szavazatok kétharmadát (ez esetben 19-ből 12-őt) kell megszereznie. Végső esetben, eldöntetlen helyzetben alkalmazható az accessus intézménye, ahol a szavazó nyíltan, személyesen foglal állást jelöltje mellett.

Az egymást követő szavazások között a jelöltek és megbízottaik igyekeznek kipuhatolni a többi bíboros eltitkolt szándékait, kideríteni, ki kit támogatna és milyen árat kér ezért. Egymásnak feszülnek a választók igényei és a jelöltek politikai ígérgetései: Az elfoglalt Konstantinápolyból menekült keleti bíborosok az egyház vagyonát a török elleni hatalmas keresztes hadjáratra fordítanák. A francia bíborosok a Francia Királyság katonai segítségét ígérik ehhez. A spanyol bíborosok Aragónia és Kasztília itáliai beavatkozásával szimpatizálnak. Az olaszok a francia király itáliai hódító szándékától, újabb a itáliai hadjárattól, olasz földön zajló spanyol–francia háborútól tartanak. Velence igyekszik kijátszani az olaszokat egymás ellen, saját hatalmi érdekei szerint. Emellett minden bíboros titkos egyéni ambíciókat ápol: magas hivatali tisztségekre, vagyonra vágynak, szavazatukat nagy összegű megvesztegetéshez kötik. Az alkudozások során lelepleződik a bíborosok igazi jelleme. Közben d’Estouteville hírszerzői révén Rodrigo Borgia megtudja, hogy fivérét, Pedro Luist messzi rejtekhelyén megtalálták és meggyilkolták Orsini emberei.

A konklávéra kiszabott idő lejár. Az utolsó szavazás látszólag sikeres, d’Estouteville 12 cédulát számol saját nevéhez, kilencet Piccolominihez. Siena érseke felháborodva újraszámolja a szavazatokat, és a saját maga által írt, önmagára leadott szavazatát d’Estouteville szavazatai között találja. Piccolomini csalással vádolja bíborostársát, aki Isten nevére megesküszik, hogy csak tévedett, közismerten rossz látása tévesztette meg. Kölcsönös vádaskodások kezdődnek, szimóniával gyanúsítják egymást. Végül a volt konstantinápolyi pátriárka csillapítja le őket: az utolsó szavazás eldöntetlen, alkalmazzák az accessust. Mind a francia, mind a sienai belenyugszik a megoldásba, mindketten bíznak híveikben. Feszült csend áll be, a bíborosok hallgatnak, a nyílt, személyes színvallást mindenki el akarja kerülni. Végül a fiatal Rodrigo Borgia teszi meg az első lépést, d’Estouteville-nek tett ígéretét megszegve Piccolomini mellett áll ki. Konstantinápoly pátriárkája követi, majd Prospero Colonna áll fel: „Magam is Siena érsekére szavazok és pápává teszem őt.” Kihirdetik Piccolomini bíboros pápává választását, II. Piusz néven. Az új pápa a fiatal Rodrigo Borgia bíborost, az előző pápa unokaöccsét nevezi ki saját pápai titkárává. A léha fiatalember, akit eddig senki sem vett komolyan, tekintélyt szerzett a többi bíboros körében, és visszatér szeretőjéhez, Vannozzához.

Főbb szereplők

Szerep SzínészSzereposztás az IMDb.com szerint Magyar hangja Rodrigo Borgia (Roderic de Borja) aragóniai bíboros (1492-től VI. Sándor pápa) Manu Fullola Vannozza de Cattanei, Rodrigo szeretője Nora Tschirner Enea Silvio Piccolomini bíboros, Siena érseke, 1458-tól II. Piusz pápa Brian Blessed Guillaume d’Estouteville bíboros-kamarás, Rouen érseke James Faulkner Prospero Colonna bíboros, protodiakónus Nicholas Irons Latino Orsini bíboros, a római Szent Péter és Szent Pál katedrális bíboros-plébánosa Peter Guinness Alain de Coëtivy francia bíboros, Avignon püspöke Holger Kunkel Juan De Mella spanyol bíboros, Zamora püspöke, 1459-től bíboros-kamarás Brian Downey Vaszíliosz Viszaríon (Bessarion) bíboros, 1458-tól Konstantinápoly pátriárkája Rolf Kanies Izidor bíboros, Sabina püspöke, 1459-től bizánci görög katolikus pátriárka Lex Gigeroff Pietro Barbo bíboros, Vicenza érseke, 1464-től II. Pál pápa Richard Donat Filippo Calandrini bíboros, Bologna érseke John Dunsworth III. Kallixtusz pápa, Don Alfonso de Borja (Borgia), †1458, Rodrigo és Pedro nagybátyja Joseph Rutten Giuliano della Rovere püspök, 1471-től bíboros, 1503-tól II. Gyula pápa Matthias Koeberlin Pedro Luis Borja (Borgia), Rodrigo fivére Lolo Herrero Orsini zsoldosa, Perdo Luis Borja gyilkosa Dominic Boeer

Gyártás A filmet 2006. januárjában és februárjában forgatták a kanadai Halifaxban, mintegy 3 millió USA dollár költségvetésből. A stúdiómunkákat a Studio Hamburg International Production GmbH (SHIP), a halifaxi Alexander Sextus Ltd., a Téléfilm Canada és az ARD Degeto Film vállalatok végezték. A film első forgalmazója a német Novapool Production GmbH]].

A Studio Hamburg producere, a német Sytze van der Laan egy interjúban elmondta, hogy a Borgia-filmprojektet már régóta tervezte, közben megtudta, hogy barátja és kollégája, a kanadai Paul Donovan hasonló terven dolgozik, és már előrehaladt a a forgatókönyvek készítésével. A két producer egyesítette forrásait és közösen készítették el a produkciót. Christoph Schrewe korábban több tévéfilmet rendezett, A konklávé lett első mozifilm-rendezése.

Fogadtatás A film vegyes kritikákat kapott. A Lexikon des internationalen Films (LDIF) német filmfórum szerint: „A rendezés a tévéfilmek eszközével él, kulcslyuk-perspektívából mutatja az eseményeket, és keveset mond a kulcsszereplők történelmi hátteréről és a korszak szellemiségéről.”

Jegyzetek

Források

További információ

Kapcsolódó szócikk 1458-as konklávé

Kategória:2006 filmjei Kategória:Német történelmi filmek Kategória:Német filmdrámák Kategória:Kanadai történelmi filmek Kategória:Kanadai filmdrámák Kategória:Rómában játszódó filmek