Az Ikizukuri , más néven , (nagyjából úgy fordítható, hogy „élve elkészítve”) a japán konyhaművészet különleges fogása, a szasimi (nyers hal) egyik változata, ahol a tenger gyümölcsei – hal, polip, rák vagy homár – élve kerülnek előkészítésre és tálalásra. A gyakorlat vitatott, mivel aggodalmak merülnek fel az állat szenvedése kapcsán, hiszen úgy tűnik, hogy az állat még él, amikor felszolgálják.
Elkészítés és tálalás Az étterem egy vagy több élő tengeri állatot tartalmazó tartályt is tarthat, amelyekből a vendég választhat. Az éttermek élő tengeri állatokat tartanak tartályokban, amelyekből a vendég választhat. A séf néhány gyors késvágással filézi az állatot (néha még három vágás is elegendő), majd a halszeleteket visszrendezi az állat testéhez vagy mellé tálalja. Általában úgy tálalják, hogy a fej egészben maradjon, így a vendégek láthatják a kopoltyú reflexmozgását, ami a frissesség egyik mutatója. A séfnek rendkívüli kézügyességre van szüksége, hogy a hús azonnal fogyasztható legyen, de a test bizonyos reflexmozgásokat megőrizzen.
Kulturális és etikai megítélés Néhányan a gyakorlatot a frissesség, az esztétika és akár spirituális tisztelet jeleként értelmezik; az ikizukuri rituális jelentőséget hordozhat a wabi-sabi japán filozófiában — az élet mulandóságának és tökéletlenségének szépsége.
Mások viszont erkölcsileg kifogásolják az állatok szenvedése miatt, különösen azért, mert az állat látszólag még él, amikor tálalják.
Jogi szabályozás Az ikizukuri Ausztráliában és Németországban tiltott gyakorlat – ezekben az országokban állatjóléti aggályokból kifolyólag betiltották.
Hivatkozások
Kategória:Japán ételek