A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér irányítótornya a magyar polgári légiforgalmi irányítás központi létesítménye, amely a repülőtér forgalmát és 1000 láb (304,8 méter) alatti magasságban a környező légtér biztonságos működését felügyeli. Az irányítótorony a repülőtér 1. és 2. terminálja között található, és korszerű berendezései segítségével a légiforgalmi irányítók folyamatos kapcsolatot tartanak a fel- és leszálló, valamint a földi gurulóforgalomban részt vevő repülőgépkel. A toronyból biztosítják a repülési terv jóváhagyást, felszállási és leszállási engedélyeket, a gurulási utasításokat, valamint a forgalom összehangolását a közelkörzeti irányítással. Az épület a repülőtér egyik jelképes pontja, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik a magyar légiközlekedés biztonságában és zavartalan működésében.
Történet
Az elődje balra|bélyegkép|250x250px|Az 1-es terminál tornyai A ferihegyi repülőtér – amely később Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér néven vált ismertté – első irányítótornya 1950-ben lépett működésbe, egyidejűleg az 1-es terminállal. Érdekesség, hogy az épület repülőgép-formájú, és kettő darab, egyenként mintegy 23 méter magas toronnyal rendelkezik. Valójában nem a funkcionalitás, hanem az építészeti szimmetria elérése volt az oka annak, hogy dupla torony épült.
A repülőtér fejlődése, építés Az 1970-es–1980-as évek repülőtéri bővülései tették szükségessé az új irányítótorony építését. 1976-ban döntés született a második futópálya építéséről, amely délkeleti vége túl messze esett az eredeti toronytól ahhoz, hogy az még látni tudja, emiatt új létesítményre volt szükség. Az 1977-ben elkezdett 53 méter magas tornyot 1983. augusztus 29-én adták át, majd 2000-ben további két szinttel bővítették.A Ferihegyi új irányítótorony építése - Nieder Iván (UVATERV, 1981) - (Lechner Tudásközpont) 1980-ban kezdték el építeni és 1983. augusztus 30-án helyezték forgalomba a második, hosszabb futópályát. (A szócikkben erre az épületre kerül kitekintés.) balra|bélyegkép|250x250px|Az irányítótorony építése A tornyot az UVATERV tervezte, építész-vezetője Nieder Iván volt. Az ikonikus “két láb” szerkezet valójában két – mindjárt lépcsőházként és liftként is funkcionáló – pillért jelent. A torony belső kialakításánál különleges megoldást alkalmaztak: az irodákat a két pillér között “függőlegesen beakasztva” helyezték el, míg a légiforgalmi irányítás helyét a legfelső, központi kabin foglalja el, az utasforgalmi terület fölött nagyjából 46 méteres szemmagassággal. Érdekesség a toronnyal kapcsolatban, hogy az emeleteket fentről lefelé helyezték be.
Leírás
Külső megjelenés A budapesti repülőtér irányítótornya különleges építészeti megoldással készült, amelyet az UVATERV tervezett Nieder Iván vezetésével. Az épület két masszív vasbeton pillérre támaszkodik, amelyek az ország légi kapuját jelképezik. Az egyik pilonban lépcsőház, a másikban lift található, a két oszlop között pedig moduláris szinteket helyezkednek el. A legfelső szintet a körpanorámás irányítókabin foglalja el, amely 41 méteres magasságban helyezkedik el, ez megfelelő magasságot biztosít arra, hogy a légiforgalmi irányítók belássák az egész repülőteret. A kabin kifelé dőlő üvegfelületei torzítás- és tükröződésmentes kilátást nyújtanak a futópályákra és a gurulóutakra, fölötte pedig radarkupola található, amely a gurítóradar antennáját rejti. A külső formavilág egyszerre robusztus és karcsú, az üvegfelületekkel zárt felső részével ma is a repülőtér egyik legmeghatározóbb jelképe.
Belső kialakítás A torony belső terei a funkcionális igényekhez igazodnak. A legfelső szinten található irányítókabinban dolgoznak a légiforgalmi irányítók, akik körben elhelyezett munkaállomásokról felügyelik a forgalmat. A munkahelyek modern kommunikációs és radarberendezésekkel felszereltek: rádiók, monitorok és irányítópultok biztosítják, hogy az irányítók egyidejűleg koordinálni tudják a felszálló, leszálló és guruló repülőgépeket. A kabin alatt működik a meteorológiai szolgálat, az alsóbb szinteken pedig irodák, pihenőhelyiségek és technikai helyiségek kaptak helyet. A belső kialakítás tágas, áttekinthető, és minden részletében a légiforgalmi irányítás biztonságát és hatékonyságát szolgálja.
Jelenlegi állapot Az 1983-as átadása óta folyamatosan üzemel. Az épület külső megjelenése lényegében változatlan maradt, belső technológiáját azonban többször is korszerűsítették. A 2000-es évektől kezdve modern radarok, digitális kijelzők és az A-SMGCS felszíni mozgásirányító rendszer váltotta fel a régebbi eszközöket. 1983-2002 között a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság koordinálásában működött a torony. A magyar légtér forgalmának irányítását 2002 óta ellátó HungaroControl fejlesztései révén a torony képes kapcsolódni a pestszentlőrinci Igló utcai távoli toronyirányítási központhoz is, amely kamerás és szenzoros rendszerekkel támogatja a hagyományos vizuális megfigyelést. Mindezeknek köszönhetően az épület napjainkban is jó állapotban van, és a magyar légiközlekedés egyik legfontosabb, technológiailag korszerű irányítási központja.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér Magyar Légiforgalmi Rt. Malév Wizz Air
Kategória:Budapest 21. századi építményei