Porječina (), település Bosznia-Hercegovinában, Petrovo községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 28, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délkeletre, a Spreča bal partján, az Ozren-hegység keleti lejtőin, 171-356 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Doboj 425-4-4 A település falucskákat alkotó házcsoportokból áll, melyek közül a legjelentősebbek Bjelani és Todorovići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb795503Bosnyák10Horvát10Jugoszláv141Egyéb82Összesen819506
Története A település arról kapta a nevét, hogy két folyó folyik át rajta, a Ponikva és a Porječina. Először 1570 körül említik, amikor feljegyezték, hogy 14 keresztény háztartás volt a településen. 1876-ban több mint 300 lakost tartottak nyilván, több mint 40 háztartásban.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Milinoselo Tursko községhez tartozó településnek 43 háztartása és 282 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 61 háztartást és 403 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 375 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 228. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1971 és 1992 között a település Gračanica község része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Petrovo község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A 2011-es adatok szerint az előző években több mint 60 család költözött Petrovóba, 20 Szerbiába és több mint 20 a világ minden tájára. Jugoszlávia felbomlása és a polgárháború során 36 lakos halt meg.
Gazdaság A lakosság főként csirkék és szarvasmarhák tenyésztésével foglalkozik.
Oktatás A Szerb Ortodox Egyház főpapja, Đorđije (Georgije) Marjanović kapott engedélyt az osztrák-magyar hatóságoktól egy iskola megnyitására, amely 1894. szeptember 4-én nyílt meg. Ez a legrégebbi iskola az Ozren-hegységben.
Nevezetességei A településen található szerb ortodox templom Szűz Mária születésének tiszteletére van szentelve. A templom építése 1990-ben kezdődött és 2004-ben fejeződött be.
Jegyzetek
További információk Petrovo község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései