bélyegkép|Biszku Béla (1985-ös felvétel)
A 2011. évi CCX. törvény, amely az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szól, nem hivatalos nevén a törvény kidolgozásának okot adó Biszku Béla korábbi magyar belügyminiszterről „Lex Biszku” egy magyar törvény. Egyes értékelések szerint „a harmadik igazságtételi kísérlet”.https://www.magyaridok.hu/velemeny/sulyosan-ellentmondasos-iteletek-2412583/
Előzmények A Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat A kommunizmus magyarországi bűntetteinek kutatása a kommunista-rendszer 1989-es bukása idején indult meg. A rendszerváltás utáni úgynevezett Harmadik magyar köztársaság 1., Antall-kormánya idején 1991-ben Zétényi Zsolt ügyvéd, országgyűlési képviselő törvényjavaslatot dolgozott ki, amely a magyar kommunista rendszer bűnöseinek felelősségre vonását célozta meg. A Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat benyújtása került, és az országgyűlés meg is szavazta azt. Ezt követően Göncz Árpád köztársasági elnök előzetes alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezett, amelynek során a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a törvényt, így az nem lépett hatályba. A jogalkotók ezt követően egy 2. változatot dolgoztak ki, amelyet ismét megvizsgált az Alkotmánybíróság – és ismét elutasított.
Az 1994-es választások után az 1989 előtti érához több ponton kötődő Horn-kormány jutott hatalomra, és a kommunista rendszer elszámoltatásának kérdése lekerült a napirendről – jóllehet, ebben az időben még számos magas rangú politikus és egyéb közéleti szereplő élt, aki erősen érintett volt vagy lehetett a kommunizmus bűneiben.
Schmidt Mária történész már egy interjúban 1997-ben rámutatott arra, hogy „ma a kommunisták által elkövetett bűntettek számítanak tabunak”, Kőszeg Ferenc szerint pedig „a felelősségre vonás elmaradása hozzájárult ahhoz, hogy a kommunizmus nevében elkövetett emberiségellenes bűntettek el-anekdotázható emlékké szelídüljenek, ellentétben a náci bűntettektől, amelyektől – joggal – máig borzad a világ”. Schmidt ekkoriban nagyon is elképzelhetőnek tartotta, „hogy az igazságtétel kérdése 10-15 év múlva, a közép-kelet-európai volt kommunista országokban egy teljesen más összefüggésben újból napirendre kerülhet.”https://schmidtmaria.hu/elmaradt-igazsagtetel
A sortűzperek Ugyan az intézményesített felelősségre vonás nem, de a történeti kutatások tovább folytak, és az 1990-es években több per indult 1956-os sortüzek ügyében. Két esetben, az 1999-es salgótarjáni,https://magyarnarancs.hu/belpol/a_dudas-per_elozmenyei_bunok_amik_voltak-60491 és a 2001-es tatai sortűzperben szabadságvesztést is kiszabtak egyes tettesekre.https://hvg.hu/velemeny/20111129_elevules_igazsagtetel_1956 (Az elszámoltatás késeiség mutatja, hogy salgótarjáni sortűzperben az 1956-os katonai tanács 8 tagja közül mindössze 2-en éltek már csak 1999-ben, ráadásul egyiküket, Uszta Gyulát agylágyulása miatt már nem lehetett kihallgatni.)
Története A Biszku-per Több, jobb és bal oldalt érintő kormányváltás után, a 2010-ben hatalomra lépő Második Orbán-kormány az „elszámoltatás” véghezvitelét ígérte a magyar népnek. Ez azonban nemcsak a 20 évvel korábban elmaradt, kommunizmus bűnöseinek elszámoltatását jelentette volna, hanem a 2010-et közvetlenül megelőző időszak „bűnöseiét” is.https://index.hu/belfold/2012/08/02/meg_gyurcsanyt_se_sikerult_a_vadlottak_padjara_ultetniuk/ Részben ebben a légkörben dolgozta ki más munkatársakkal együtt Gellért Ádám jogász azt a törvénytervezetet, amely Zétényi-törvényéhez hasonlóan jogi eszközöket biztosított a kommunista rendszer bűnöseivel kapcsolatban.https://magyarnarancs.hu/belpol/biszku-per-ujratoltve-megint-ugyanaz-96695 A 2010-es évekre a magyarországi kommunizmus bűneiben elkövetőként érintett személyek nagy része már meghalt, mások esetében pedig központi nyilvántartások hiányában nem volt ismert, hogy él-e még.https://index.hu/belfold/2011/11/02/az_idovel_fut_versenyt_a_lex_biszku/?token=3f0f9e155dfb574f06be9655bc5236a3 (A szócikk elsősorban a Kádár-korszak első, 1960-as évekig tartó, véresebb időszakára érti ezt, a „puha diktatúra” ilyen irányú kutatása még nem kezdődött el.)
Párhuzamosan indult a történet másik szála: bár ebben az időben már jóval kevesebb olyan személy élt, akinek az érintettségét vizsgálhatta volna a törvény, egy híres kivétel mégis akadt. Egy illegálisan, 2008-tól forgatott dokumentumfilm keretében Biszku Béla, az 1956-os forradalom leverésben szerepet játszó, majd 4 éven át belügyminiszterként tevékenykedő, ekkoriban már 90 év körüli kommunista politikus olyan nyilatkozatokat tett a filmben, amelyek azt mutatták, hogy továbbra is fenntartja rendszerváltás előtti álláspontjának nagy részét a kommunizmussal kapcsolatban. (Biszku 1989 után 2 évtizeden át hallgatott, nem vett részt a közéletben.) A film 2010-re készült el, és „Bűn és büntetlenség” néven került bemutatásra.Bűn és büntetlenség PORT.hu
Az új törvény, amelynek keretében Gulyás Gergely országgyűlési képviselő indítványára háromszor módosították a magyar büntetőtörvénykövet, 2011. decemberében emelkedett jogerőre. Ez lényegében elévülhetetlennek minősítette az emberiség ellenes bűntetteket. Ezt követően nem sokkal a Jobbik Magyarországért Mozgalom feljelentést tett Biszku Béla ellen.https://index.hu/belfold/2012/06/04/lexek/ (Gellért már 2010-ben felhívta a Fővárosi Főügyészség figyelmét Biszkura, de a beadványt akkor elutasították, mert „az akkor tett feljelentés olyan cselekményre vonatkozott, ami nem volt beilleszthető a nemzetközi jog által meghatározott bűncselekmények körébe, az a bűncselekmény pedig, amire a feljelentés vonatkozott, elévült”, ami Gellért szerint a Genfi egyezmények létezése miatt nem volt megfelelő indok.) A Genfi egyezmények mellett bizonyos bűncselekmények el nem évülését egyébként az 1968-as (Magyarországon 1971-ben kihirdetett) New York-i egyezmény is megerősítette.https://web.archive.org/web/20140223142221/http://www.hir24.hu/belfold/2011/10/18/gulyas-gergely-kuldte-a-fidesz-biszku-belara/
2013. októberében a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt Biszku ellen. Az ügyészség úgy látta, hogy Biszku szerint Biszku Béla az Ideiglenes Intéző Bizottság szavazati és döntési joggal felruházott tagjaként felbujtói minőségben részt vett az 1956. decemberi sortüzekkel kapcsolatos szándékos emberölésben. A per 2014. márciusában kezdődött, és májusban Biszkut első fokon 5 és fél éves börtönbüntetésre ítélték. 2015. júniusában a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasította a bíróságot. 2015. decemberében megszületett a 2., elsőfokú ítélet, amely ugyancsak börtönre ítélte Biszkut, azonban a börtönbüntetés időtartamát lecsökkentette 2 évre, és azt fel is függesztette 3 évre. Másodfokú döntés sohasem született az ügyben, mert a 94 éves Biszku 2016. márciusa folyamán elhunyt.https://hvg.hu/itthon/20160401_Meghalt_Biszku_Bela
Egyéb lehetséges érintettek Biszku Bélán kívül felmerült az elszámoltatásban Mátsik György volt ügyész neve is.https://mandiner.hu/belfold/2024/03/biszku-felelosseget-a-tortenettudomany-igen-a-buntetojog-nem-tudta-bizonyitani-a-neb-elnoke-a-mandinernek Mátsik ellen szintén történt feljelentés, de ebben az esetben a per meg sem kezdődhetett, mert a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a keresletet.https://latoszogblog.hu/aktualis/matsik_gyorgy_mansfeld_vadlojabol_az_uszoszovetseg_alelnoke/ (Mátsik György 2017-ben hunyt el 92 éves korában.)
Az idősebb kommunista személyek közül a fentieken túl szóba került még a 2010-es évek elején Nyers Rezső, Sándor Kálmán, Kiss Dezső, Mátyás Miklós, Jacsó János és Cservenka Ferencné neve. (A források hiányát mutatja, hogy később kiderült: Sándor Kálmán még az 1970-es években, Cservenka Ferencné pedig 2010-ben meghalt.) Gellért Ádám a még élő érintettek számát 1-2 tucatra becsülte 2014-ben. Nyers Rezsőt 2014-ben Novák Előd, a Jobbik alelnöke Nagy Imre és társai kivégzésével összefüggésben felbujtóként elkövetett emberölés, jogellenes fogva tartás és bűnpártolás címén feljelentette a Legfőbb Ügyészségen.Feljelentik Nyers Rezsőt - mno
A nyomozási feladatokkal Gulyás szerint a Központi Nyomozó Főügyészségét kívánták megbízni. Ungváry Krisztián történész rámutatott a kutatások egyik hibájára: azok szinten kizárólag az 1956-os forradalommal foglalkoztak – holott 1967-ig sok más politikai alapú halálos ítélet történt Magyarországon. Mások felvetették azoknak a határőröknek a büntetőjogi szerepét, akik – parancsot teljesítve – 8 embert lőttek agyon Magyarország nyugati határánál 1973 és 1989 között.
A Lex Biszkuval párhuzamosan alakult meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely komoly történettudományi feltáró munkát indított a kommunizmus bűneinek vizsgálatával kapcsolatban. Bár az évek alatt számos emlékezést és feldolgozás született körében, sok kutatását (részben az eredeti iratok hiánya, azok tudatos megsemmisítése) miatt csak fenntartással tudják fogadni a jogászok, és nem mindig ismerik el annak relevanciáját 1-1 kommunista személy (jogi értelemben vett) bűnösségét illetően.
Az „elszámoltatás” elmaradása A kommunizmus bűneinek elszámoltatásával kapcsolatban felmerülő kérdésre, hogy az miért késik (vagy nem történik) meg – szemben például a nemzetiszocializmus bűneivel –, Földváryné Kiss Réka, Nemzeti Emlékezet Bizottsága igazgatója úgy nyilatkozott, hogy szerinte a kommunizmus megítélésében jelentős különbségek vannak – az annak hatásait jobban elszenvedő – Kelet-Európa és Nyugat-Európa közvéleményében.
Földvárynéhez hasonlóan Schmidt Mária, és Gellért Ádám is a nemzetiszocializmus bűnöseinek elszámoltatásával húzott párhuzamot. Gellért ezen túl kiemelte, hogy a 2010-es évek elején zajló, zsidóellenes tevékenységekkel vádolt Képíró Sándor-ügyében a per „egy 1945-ben elfogadott törvényen alapult, amely kifejezetten a II. világháborúban elkövetett bűncselekményekre vonatkozott. A második világháború után a nemzetközi jogban született emberiesség elleni bűncselekmény intézménye azonban nem része a magyar jogrendszernek a mai napig.” Ungváry Krisztián a Képíró-perrel kapcsolatban utalt az elszámoltatás hiányára: „Amíg rengetegen élnek és virulnak olyanok, akik 1956 után háborús bűncselekményeket követtek el, amíg nincs politikai akarat például Biszku Béla bíróság elé állítására, a Képíró-per pont a remélttel ellenkező hatást fog kiváltani: a kritikusok kettős mércéről fognak beszélni, miszerint a valós bűnösök megússzák, miközben a cionista lobbi aggastyánokat állít bíróság elé.”https://web.archive.org/web/20141221114245/http://index.hu/belfold/2011/07/18/kepiro_itelet/?token=93741ba92024ba4d8dedbcfe1cd90903
2023-ban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára így nyilatkozott: „A rendszerváltáskor nem történt meg elszámoltatás, és azok a személyek, akik kiszolgálói voltak a kommunista rendszernek, a mai napig aktív tagjai a közéletnek.”https://www.origo.hu/itthon/2023/2/retvari-bence (A 2010-es közvetlenül megelőző időszak ilyen irányú, ígért „elszámoltatása” hasonlóképp várat még magára.https://www.gondola.hu/cikkek/151524-A_gyurcsanyi_elszamoltatas_meg_varat_magara.htmlhttps://atlatszo.hu/kozpenz/2016/11/02/igy-sikerult-az-elszamoltatas-az-elso-orban-kormany-bukasa-utan/https://www.origo.hu/itthon/2011/06/dolgozunk-kemenyen-hol-tart-az-elszamoltatas Az elszámoltatás kifejezést pedig az utóbbi időben egyes politikai csoportok a 2010 utáni Fidesz-kormánnyal kapcsolatban emlegetik.)https://hvg.hu/360/20250102_Magyar-Peter-elszamoltatasi-program-Fidesz-bortonvalogatott-ner-milliardosok