Győri Péter (Budapest, 1954. október 18. –) magyar szociológus, közgazdász, szociálpolitikus. Családja Négy gyerekes pedagóguscsaládban nevelkedett Budapesten. Apja, Győri György (1924–2016) pedagógiai újságíró volt, holokauszt-túlélőként Megmeneküléseim - Hosszú levél unokáimnak címmel 2001-ben nagysikerű könyve jelent meg ezekről az évekről. Anyja, Hermann Ágnes (1928–1990) – Kozmutza Flóra tanítványa – gyógypedagógus volt a Szabadság-hegyi Állami Tüdőgyógyintézetben. Bátyja, dr. Győri Gábor (1950–1998) a lipótmezei Országos Ideg- és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosa volt, idősebb öccse, dr. Győri János az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének egyetemi tanára, fiatalabb öccse, Győri István a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársa volt, képzőművész. Három gyerek apja.

Szakmai útja A Berzsenyi Dániel Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium kiemelt matematika tagozatának elvégzését követően a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdaság Tervező-elemző szakán diplomázott 1979-ben. Ladányi János tanítványaként kétszer ért el első helyezést a társadalmi csoportok térbeli szegregációjával foglalkozó városszociológiai tanulmányaival az országos TDK-kon. Ladányi János, Berkovits György és Solt Ottilia kutatásaiban közreműködve a budapesti szegénytelepek 1970-es, 1980-as évekbeli társadalmát vizsgálta.

1982 és 1994 között az MTA Szociológiai Kutató Intézete – Ferge Zsuzsa által vezetett – Társadalompolitikai Csoportjának tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a társadalmi egyenlőtlenségek – ezen belül is elsősorban a szegénység – újratermelődésének a folyamatai, valamint a lakásszociológia olyan kérdései voltak, mint a lakáselosztás mechanizmusa, az eladósodott díjhátralékosok problémái, az illegális lakásfoglalók és a kilakoltatások. Az 1980-as évek közepén részt vett a szociálpolitika irányítási-szervezeti rendszere reformjáról szóló koncepció kidolgozásában.

1982 óta oktat az ELTE TáTK szociológiai, majd szociálpolitikai, illetve szociális munka tanszékén társadalomtörténetet, önkormányzati szociálpolitikát, lakáspolitikát. 1993 és 1998 között a Wesley János Főiskola - Solt Ottilia által vezetett - szociális munkás képzésének az oktatója, 2015 óta az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szociális munkás képzésének keretében oktatja a lakhatási krízishelyzetben lévő vagy már hajléktalan emberek segítésének a lehetséges megoldásait.

1996-ban védte meg kandidátusi disszertációját (Díjhátralékosok - díjhátralékosság), tudományos fokozata: CSc.

2002 és 2018 között kialakította, majd irányította a főváros legnagyobb hajléktalanellátó intézménye, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai munkáját.

Egyik szervezője a független szakértői úgy nevezett Február Harmadika Munkacsoportnak, mely 1999 óta minden évben budapesti, majd országos adatfelvételt hajt végre az ellátásokat igénybe vevő hajléktalan emberek körében. E nemzetközileg is egyedülálló longitudinális adatfelvétel-sorozat publikált elemzései nagyban hozzájárulnak a hazai hajléktalanság megértéséhez, a szükséges fejlesztési irányok meghatározásához.

Társadalmi - szakmapolitikai tevékenységei 1979-es megalapítása óta részt vett a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) munkájában, a rendszerváltáskor közreműködött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Józsefvárosi Csoportjának a megalapításában, működtetésében. 1989-ben szociálpolitikai szakértőként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) tárgyalásokon.

1990 és 2002 között Budapest Főváros Közgyűlésének tagja, folyamatosan a Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság elnöke.

Ennek során részt vett többek között a társasházak felújítását szolgáló Fővárosi Városrehabilitációs Alap létrehozásában és működtetésében; a szociális célú civil szervezetek részére támogatást nyújtó Fővárosi Szolidaritási Alap működésének a kialakításában; a Fővárosi Közüzemi Díjkompenzációs Támogatás és a Fővárosi Lakásfenntartási Támogatás (ezen belül a hátralékkiegyenlítő támogatás) szükségességének az elfogadásában és a szabályozás kialakításában; a Fővárosi lakbérrendszer lehetséges szabályozásának a kialakításában; a budapesti hajléktalanellátást szolgáló Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI, majd BMSZKI) megalapításában; a kerületi önkormányzatok szociális kezdeményezéseihez támogatást nyújtó Fővárosi Szociális Közalapítvány létrehozatalában és működtetésében; a budapesti hajléktalanellátó civil szervezetek támogatását közös (kormányzati és fővárosi) finanszírozással biztosító Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány megalapításában és működtetésében, a rezsidíjfizetési nehézségekkel küzdő, vagy már hátralékos háztartások részére támogatást nyújtó Hálózat Alapítvány létrehozatalában és működtetésében; Budapest szociálpolitikai, illetve hajléktalanügyi programjai, valamint a Budapesti Szociális Charta megalkotásában.

A közüzemi fogyasztók érdekeinek a képviseletében, a városi közüzemek racionális gazdálkodásának a biztosítása érdekében 1995–2003 között a Fővárosi Vízművek Rt. felügyelőbizottságának tagja, 1998–2010 között a Studio Metropolitana felügyelőbizottságának elnöke, 2003–2010 között az FKF Rt. felügyelőbizottságának tagja, 2019–2021 között a FŐTÁV Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.

Megalakulása, 1990 óta a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1992–2021 között a Fővárosi Szociális Közalapítvány elnöke, 1996. évi létrejötte óta vezeti a Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítványt. 2021 óta a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (MAZS) kuratóriumának elnöke, majd tagja.

Sok éven keresztül részt vett a FEANTSA (The European Federation of National Organizations Working with the Homeless – Hajléktalanokkal Foglalkozó Szervezetek Európai Szövetsége), illetve annak szakértői szervezetének, a European Observatory on Homelessness munkájában. Ennek során több országjelentést (National Report) készített a magyarországi hajléktalanság helyzetéről, illetve több éven keresztül aktívan részt vett annak a munkacsoportnak a munkájában, amely a hajléktalanság ma is használatos egységes nemzetközi tipológiáját (ETHOS) kidolgozta.

Társadalmi - szakmapolitikai tevékenysége különböző állomásairól több hosszú interjú olvasható az interneten.

Díjai, elismerései Pro Caritate (ESzCsM) Budapestért díj (Budapest Főváros Közgyűlése) Esélyegyenlőségért díj (Budapest Főváros Közgyűlése)

Főbb publikációi

A város, a város társadalma, életforma-csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény - Wesley János Főiskola, 1996.

Adósságok kicsinyben. Budapesti háztartások közüzemi hátralékai - Valóság, 1990.2.

Housing movements in Budapest - In.: Environmental and Housing Movements. Grassroots Experience in Hungary, Russia and Estonia. 1997, Aldershot, Avebury.

A szubszidiaritás útja is kirekesztéssel van kikövezve - ESzCsM, 2002. A szociális szolgáltatások és támogatások újraépítésének programja, "Tékozló koldus ruháját szaggatja" - ÁRB, 2007. A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok - Esély, 2013/6. Gyorsjelentés a hajléktalanságról, Magyarországon, 1990 - In.: Társadalmi riport. TÁRKI, 1990. Vannak-e jogaik a hajléktalanoknak? - Mozgó Világ, 1996/12. „Hajléktalanok Menhelye Egylet” Az első fővárosi hajléktalanügyi kezdeményezés - Esély, 1998/5. Tíz év után. Gyorsjelentés a fővárosi hajléktalanokról - 1999, Esély, 2000/1. A margó szélén. Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999-2000-2001) - Esély 2002. 3. Tíz éves a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei? - In.: BMSZKI Évkönyv 1993-2003., BMSZKI, 2003. A Népszálló története, 1912 – 1990. - In.: Otthontalanul… Tégy az emberért! 1., 2003. ETHOS - A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája - FEANTSA, 2005. Merre tovább? Egy nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges keretei - BMSZKI, 2007. Fedél nélkül élők - In.: Otthontalanul… Tégy az emberért! 6., Az utcák népe - Menhely-BMSZKI, 2008. „Cigány” – „nem-cigány” hajléktalanok - In.: Otthontalanul… Tégy az emberért! 9., Változó és változatlan arcú hajléktalanság, Menhely-BMSZKI, 2013. Dialógusok a hajléktalanságról - Otthontalanul… Tégy az emberért! 11., Menhely-BMSZKI, 2016. Hajléktalanság - romák - gyermekszegénység - Esély, 2017/4. A hajléktalanvilág peremén. Kolduló és kukázó hajléktalan emberek - Esély, 2019/2. Idősorok a hazai hajléktalanságról. - In.: Társadalmi riport 2020 , TÁRKI. "Így kallódunk el szépen egymás után" - Állami gondozottak voltak, ma hajléktalanok - Esély, 2021/1. Homelessness in Hungary - In.: The Routledge Handbook of Homelessness, London, 2023. Mondd, hogy vagy így? (Like a Rolling Stone) Hajléktalan emberek rövid válaszai alvóhelyükről - Párbeszéd 10/1. 2023. STENCIL ÉS FACEBOOK - 40 ÉV ÍRÁSAI A SZOCIÁLPOLITIKA FIÓKMÉLYÉRŐL - Otthontalanul… Tégy az emberért!, BMSZKI - Menhely Alapítvány, 2024.

Jegyzetek

Források Esély - Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat honlapja Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) honlapja Menhely Alapítvány honlapja Győri Péter honlapja

Kategória:Magyar szociológusok Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1954-ben született személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Élő személyek