Bazik település Bosznia-Hercegovinában, Domaljevac-Šamac községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 59, közúton 93 km-re északra, községközpontjától 2 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 85 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Vinkovci 376-3-3 Egy eredetileg nagyon mocsaras és ártéri területen található, félúton Orašje és Šamac között, de mára az összes mocsár a Tišina kivételével mind mezőgazdasági szántófölddé vált. Területén az első árvíz 1812-ben volt. Árvizek voltak a következő években is: 1823, 1852, 1866, 1932, 1936, 1937, 1940, 1942, 1945, 1961 és 1971, az utolsó pedig 2014 májusában. A falun áthalad a Šamac-Orašje főút.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb64Bosnyák02Horvát526485Jugoszláv40Egyéb32Összesen539493
Története A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Gradačaci járáshoz és Domaljevac községhez tartozó településen 54 háztartást és 333 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 90. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Domaljevac községet a Jugoszláv Királyság kormányának rendelete értelmében 1926-ban alapították meg először, és a következő településeket foglalta magában: Domaljevac, Batkuša, Bazik, Brvnik, Grebnice, Liskovac és Odmut. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992 és 1995 között Bosanski Šamac községhez tartozott, majd az újonnan alakított Domaljavec-Šamac község része lett. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Domaljevac-Šamac község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került.
Történelme során végig ki volt téve az árvizeknek. Egyes krónikák fél évig tartó áradásokról vagy egy éven belüli többszöri áradásokról is beszámolnak. A legnagyobb árvizet 2014 májusában jegyezték fel, amikor szinte az egész falut elöntötte a víz. A környéken az egyetlen el nem árasztott terület Struga település volt, amely a Száva folyó főtöltése és a főút, valamint a falu különböző töltései között helyezkedik el. Egy ökológiai katasztrófát sikerült elkerülni, és az összefogásnak és a különféle adományoknak köszönhetően a falu összes lakó- és szociális létesítményét felújították. A faluban nincs templom a lakosság zömét kitevő horvátok a szomszédos Grebnice római katolikus templomába járnak.
Gazdaság Bazik lakói történelme során főként mezőgazdasági tevékenységekből szerezték jövedelmüket. Főként gabonaféléket (kukorica és búza) termesztenek, kisebb mértékben pedig ipari növényeket (szójabab). A domináns állattenyésztési tevékenység a sertés- és baromfitenyésztés A múltban a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés jelentős részesedést képviselt a teljes mezőgazdasági termelésből, de ma már ezek a tevékenységek szinte nem léteznek. Az 1970-es évek közepén lezajlott általános iparosodási és deagrarianizációs folyamatokkal a lakosság egy része felhagyott a mezőgazdasági termeléssel, és a közeli városokban talált munkát. Ez a tendencia a 20. század végéig folytatódott, amikor a deagrarianizációs folyamatok még szembetűnőbbek voltak. Ma a helyi lakosok kis százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A lakosság másik, nagyobb része az úgynevezett kormányzati ügyekben (önkormányzat, megye, vám, rendőrség, hadsereg stb.) dolgozik, így biztosítva anyagi megélhetését magának és családtagjainak. A falu területén mintegy 300 hektár termőföld található, amelyet több gazdaság művel, akár személyes tulajdonban, akár bérlet útján.
Sport NK 9. lipanj Bazik labdarúgóklub
Jegyzetek
Fordítás
További információk Domaljevac-Šamac község hivatalos oldala
Kategória:Szávamenti kanton települései