Mirosavci () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 30, közúton 38 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 14 km-re északra, Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 175-370 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb539295Bosnyák314Horvát11Jugoszláv60Egyéb16Összesen578300
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 25 háztartása és 178 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Koraj községhez tartozó településen 46 háztartást, 516 ortodox és 1 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nagyobb része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez, míg egy kis rész a Föderációhoz tartozó Čelić községhez került.
Nevezetességei Paraskeva Tisztelendő Anya tiszteletére szentelt ortodox temploma. A 12,50 x 6,10 méteres templom építése 1991-ben kezdődött, az alapokat pedig még ugyanebben az évben október 26-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A templomot szintén Vasilije püspök szentelte fel 2001. augusztus 4-én. A tölgyfa ikonosztázt Duško Mitrović ács készítette a Lopar melletti Labuckából. Az ikonosztáz ikonjait Jovo Gujić festette Modričából. A templomot Zoran Makević festő festette ki a Šabac melletti Vladimiracból 2011/12-ben.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései