A nehézszagú pipitér (Anthemis cotula) a pillangósvirágúak családjába tartozó, kozmopolita gyomnövény. Népi elnevezései: büdöske, büdös montika, ebkapor, ebtéj, kutyakapor, székfűvirág, szíkfűvirág, vad kapor, vad pipitér, büdös pipitér, vadszékfű.
Megjelenése A nehézszagú pipitér 30-60 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Sziklevelei nagyon kicsik, kerek vagy oválisak alakúak, végük lekerekített, nyelük nagyon rövid és a földön fekszenek. A kifejlett növény szára felálló, a felső részén gyakran elágazik. Váltakozó állású levelei erősen, duplán szeldeltek, a levélkék szeletei szálasak vagy rövid-szálasak, kissé hegyesek (a kamillánál vékonyabbak). Dörzsölésre erős kellemetlen, büdös szagot árasztanak.
Virágzata a szár végén nyíló, 2-3 cm átmérőjű fészekvirágzat. A fehér szirmok száma 10-16. A vacok (a virágzat alsó, zöld része) tele van vékony, hosszú pelyvalevelekkel (a kamillafajoknál a vacok üreges vagy csak kissé telt). Az idősödő virág fészke kúpossá válik, fehér szirmai lefelé fordulnak (szemben a hasonló parlagi pipitér lapos virágtengelyével).
Termése 2 mm-es, sárgásbarna, ék alakú, bibircses kaszat. Egy átlagos növény 10-25 virágzatot és virágzatonként 50-75 magot hoz.
Előfordulása Valószínűleg a Földközi-tenger térségben őshonos, de mára az Antarktisz kivételével valamennyi kontinens mérsékelt vagy mediterrán éghajlatú zónájában elterjedt, Japántól Dél-Afrikáig és Ausztráliáig. Magyarországon országszerte előforduló, gyakori gyomnövény.
Életmódja Parlagokon, útszéleken, gyomtársulásokban, kertekben található meg, zavart társulások pionír növénye. Melegebb területeken szántóföldi gyomként viselkedik. A humuszban és nitrogénben gazdag, nehéz vályog- és agyagtalajokat kedveli.
Ősszel és tavasszal is csírázhat. Virágzása nyártól késő őszig tart. Az önbeporzás ritka, 10%-nál kevesebb. Csak magvakkal szaporodik; magvai a talajban akár 25 évig is csíraképesek maradhatnak. A taposást és a fagyot jól, a hosszan tartó aszályt nehezen tűri.
Felhasználása Kellemetlen szaga és íze miatt a legelő állatok elkerülik. A levelei szétdörzsöléskor felszabaduló folyadék a bőr irritációját okozhatja, allergiás reakciót is kiválthat. A hagyományos népi gyógyászatban görcsoldó, menstruációs vérzést serkentő, hánytató szerként használták; ezenkívül alkalmazták izzasztószerként, krónikus reuma kezelésére, fejfájás ellen, láz utáni lábadozáskor, görvélykór és hisztéria kezelésére. Állítólag rovarriasztóként is hatásos.
Források Büdös pipitér Bayer Crop Science Anthemis cotula L., Stinking Chamomile BSBI Anthemis cotula — stinking chamomile Go Botany Anthemis cotula (Dog Fennel) Minnesota Wildflowers Anthemis cotula GBIF
Kategória:Őszirózsafélék Kategória:Növényfajok Kategória:Európa növényvilága Kategória:Gyomnövények Kategória:Inváziós fajok