Milino Selo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 29, közúton 39 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re északkeletre, Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 305-531 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb599405Bosnyák60Horvát21Jugoszláv60Egyéb13Összesen614409
Története A mai Milino Selo helyén az oszmán korban a Tetima nevű település állt. Tetima török erdetű szó, mely a „tetimma” szóból, az pedig az arab „tatimma” szóból ered. A „tatimma” többek között azt jelenti, hogy „a városi önkormányzathoz rendelt falvak”. Ezekben a falvakban a városlakóknak joguk volt a fakivágáshoz és a legeltetéshez – a város vagy más városi település legközelebbi környezetét, amellyel a várost gazdaságilag kiegészítették, a török korban tetimmének nevezték. Ez a helynév később elveszett.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bjelinai járáshoz és Tutnjevac községhez tartozó Tetima településnek 57 háztartása és 333 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Bjelinai járáshoz és Korah községhez tartozó Tetima településen 82 háztartást és 381 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései