II. Mohammed aglabida emír 864-től haláláig.
Élete Ahmed aglabida emír fia. Édesapját 863-as halála után először annak öccse, II. Zijádat Alláh követte a trónon, de ő már a következő évben el is hunyt. Ekkor léphetett az állam élére II. Mohammed. Az új emír elődeitől egy stabil és virágzó államot örökölt. Feljegyezték róla, hogy kedvelte a bort és a vadászatot, ezért úgy érezte, megengedheti magának a pompás életet és a hivalkodó fényűzést.
Uralkodása alatt meghódították Máltát, ostrom alá vették Salernót, és folyamatosan indítottak portyákat az itáliai szárazföldre, — olyannyira, hogy VIII. János pápa adófizetésre kényszerült.
Uralkodása végén egy zarándokkaraván, amely Mekkából érkezett, járványt hozott Ifrikijába – ez, valamint az azt követő éhínség, súlyos népességcsökkenéshez és az emírség meggyengüléséhez vezetett.
875. július 20-án az abbászida kalifa al-Mu’tamid hivatalosan is megszervezte az állam igazgatását és az utódlást: Dzsa’fart (kitüntető neve: al-Mufawwid ila-llah) nevezte ki örökösének, és a kalifátus nyugati felének kormányzását bízta rá, míg testvérére, Abú Ahmadra (al-Muwaffaq néven ismert) a keleti tartományokat ruházta, és második örökösnek jelölte ki – arra az esetre, ha a kalifa meghalna, mielőtt al-Mufawwid elérné a nagykorúságot. Al-Mufawwid tehát névleg Ifriqiyáért, Egyiptomért, Szíriáért, a Dzsazíráért és Moszulért, valamint Örményországért, Mihrajanqadhaqért és Hulwanért lett felelős – helytartójaként Múszá ibn Bugha szolgált. A tényleges hatalmat azonban nagybátyja, al-Muwaffaq gyakorolta.
Mohamedet 11 évnyi uralkodás után hunyt el 875-ben. A trónon öccse, II. Ibráhim követte a trónon.
Fordítás
Források Kennedy, Hugh N. (1993). "al-Muʿtamid ʿAlā 'llāh". In Bosworth, C. E.; van Donzel, E.; Heinrichs, W. P. & Pellat, Ch. (eds.). The Encyclopaedia of Islam, Second Edition. Volume VII: Mif–Naz. Leiden: E. J. Brill. pp. 765–766. . Waines, David, ed. (1992). The History of al-Ṭabarī, Volume XXXVI: The Revolt of the Zanj, A.D. 869–879/A.H. 255–265. SUNY Series in Near Eastern Studies. Albany, New York: State University of New York Press. .
Irodalom Ulrich Haarmann: Geschichte der Arabischen Welt. Herausgegeben von Heinz Halm. 4. átdolgozott és kibővített kiadás. C. H. Beck, München 2001, (Beck's historische Bibliothek) Stephan Ronart, Nandy Ronart: Lexikon der Arabischen Welt. Ein historisch-politisches Nachschlagewerk. Artemis Verlag, Zürich u. a. 1972,
Kapcsolódó szócikkek Tunézia uralkodóinak listája
Kategória:A 850-es években született személyek Kategória:875-ben elhunyt személyek Kategória:Aglabidák