Az Uroplatus a hüllők (Reptilia) osztályába, a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a gekkófélék (Gekkonidae) családjába tartozó nem. A nembe tartozó fajok éjszakai életmódot folytató, rovarevő gyíkok, amelyek kizárólag elsődleges és másodlagos erdőkben élnek.
Elterjedése
A nemhez tartozó fajok Madagaszkár és közeli szigeteinek endemikus fajai.
Nevének eredete
Az Uroplatus nem neve két görög szó latinosított változatából jött létre: „ourá” (οὐρά) jelentése „farok”, „platys” (πλατύς) jelentése „lapos”.Beolens, Watkins & Grayson, 2009 : The Eponym Dictionary of Reptiles. Johns Hopkins University Press, p. 1-296
Megjelenése
Az Uroplatus nemzetségbe tartozó gekkók éjszakai és fán élő állatok. Teljes hosszúságuk (farokkal együtt) 10 cm (Uroplatus ebenaui) és 30 cm (Uroplatus giganteus) közé esik.
Az összes Uroplatus faj színezete rendkívül rejtőzködő életmódra utal, ami az álcázást szolgálja. A legtöbbjük szürkésbarna, fekete vagy zöldesbarna, különböző, fakéregre emlékeztető mintázattal. Ennek az álcázásnak két változata létezik: levélforma és fakéregforma. A levélforma számos kis testű fajnál megtalálható. Az összes többi forma jól beleolvad a fakéregbe, amelyeken napközben pihennek. Néhány fakéreg mintázatú fajnál a test hosszában egy bőrlebeny alakult ki, amelyet napközben a fához szorítanak, így eltűntetve az árnyékokat, ezáltal körvonaluk gyakorlatilag láthatatlanná válik. Ezek a gekkók hasonlítanak az ausztráliai Phyllurus és Saltuarius nemzetségbe tartozó gekkókra. Ez a konvergens evolúció egyik példája.
Az Uroplatus fajok koponyája erősen csontosodott, rendkívül sok foggal és kezdődő másodlagos szájpaddal rendelkezik.
Életmódja
Az Uroplatus gekkók kizárólag éjszakai állatok. A nagyobb fajok a nappali órák nagy részét fejjel lefelé, függőlegesen lógva töltik a fatörzseken, pihenve, míg a kisebb méretű fajok egyedei (U. phantasticus, U. ebenaui, U. finiavana, U. malama, U. fiera, U. fotsivava és U. kelirambo) több időt töltenek bozótokban és kis fákon, ágakat és leveleket utánozva. Mindegyikük rovarevő.
A szaporodási időszakban a nőstény Uroplatusok fajtól és körülményektől függően 2–4 tojást raknak.
Természetvédelmi helyzete
A vörös lista a nem fajait a sebezhető fajok között tartja nyilván. Rájuk nézve az élőhelyek pusztulása és az erdőirtás jelenti a legnagyobb veszélyt, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedelme. A Természetvédelmi Világalap (WWF) az összes Uroplatus fajt felvette az illegális vadon élő állatok kereskedelmével fenyegetett állatok „tíz legkeresettebb fajának listájára”, mivel „riasztó mértékben fogják be és értékesítik őket a nemzetközi állatkereskedelemben”. A nambe tartozó fajokat a CITES 2. listája is védi.
A nembe tartozó fajok
Északi laposfarkúgekkó (Uroplatus alluaudi) Mocquard, 1894 Szagos laposfarkúgekkó (Uroplatus ebenaui) (Boettger, 1879) Uroplatus fangorn Ratsoavina, Ranjanaharisoa, Glaw, Raselimanana, Rakotoarison, Vieites, Hawlitschek, Vences & Scherz, 2020 Uroplatus fetsy Ratsoavina, Scherz, Tolley, Raselimanana, Glaw & Vences, 2019 Uroplatus fiera Ratsoavina, Ranjanaharisoa, Glaw, Raselimanana, Miralles & Vences, 2015 Közönséges laposfarkúgekkó (Uroplatus fimbriatus) (Schneider, 1797) Uroplatus finaritra Ratsoavina, Raselimanana, Scherz, Rakotoarison, Razafindraibe, Glaw & Vences, 2019 Uroplatus finiavana Ratsoavina, Louis, Crottini, Randrianiaina, Glaw & Vences, 2011 Uroplatus fivehy Ratsoavina, Ranjanaharisoa, Glaw, Raselimanana, Rakotoarison, Vieites, Hawlitschek, Vences & Scherz, 2020 Uroplatus fotsivava Ratsoavina, Gehring, Scherz, Vieites, Glaw & Vences, 2017 Uroplatus garamaso Glaw, Köhler, Ratsoavina, Raselimanana, Crottini, Gehring, Böhme, Scherz & Vences, 2023 Uroplatus giganteus Glaw, Kosuch, Henkel, Sound & Böhme, 2006 Gunther-laposfarkúgekkó (Uroplatus guentheri) Mocquard, 1908 Henkel-laposfarkúgekkó (Uroplatus henkeli) Böhme & Ibisch, 1990 Uroplatus kelirambo Ratsoavina, Gehring, Scherz, Vieites, Glaw & Vences, 2017 Vonalas laposfarkúgekkó (Uroplatus lineatus) (A.M.C. Duméril & Bibron, 1836) Uroplatus malahelo Nussbaum & Raxworthy, 1994 Uroplatus malama Nussbaum & Raxworthy, 1995 Csodás laposfarkúgekkó (Uroplatus phantasticus) (Boulenger, 1888) Uroplatus pietschmanni Böhle & Schönecker, 2003 Uroplatus sameiti Böhme & Ibisch, 1990 Déli laposfarkúgekkó (Uroplatus sikorae) (Boettger, 1913)
Jegyzetek
Források Duméril AMC (1806). Zoologie analytique, ou méthode naturelle de classification des animaux, rendue plus facile a l'aide de tableaux synoptiques. Paris: Allais. (Perronneau, printer). xxxii + 344 pp. (Uroplatus, new genus, p. 80). (in French).
Kategória:Madagaszkár endemikus hüllői Kategória:Gyíkok