Bödönhát egykor önálló település, ma a Hajdú-Bihar vármegyei Újszentmargita egyik különálló településrésze, a község központjától számítva nagyjából 2 kilométer távolságra északra, a vármegye székhelyétől, Debrecentől 66 kilométerre nyugati-északnyugati irányban.
Jellegét tekintve mezőgazdasági jellegű (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyákkal. Lakónépessége hozzávetőleg 55 fő, a területén található lakások száma pedig körülbelül 37 darab. Postai irányítószáma 4065, a vezetékes telefon körzetszáma 52, a KSH statisztikai azonosítója pedig 32568.
Fekvése, megközelítése A vármegye északnyugati részén helyezkedik el, majdnem félúton Újszentmargita és északi szomszédja, Folyás között, a két települést, illetve nagyobb távlatokban Tiszafüredet és Polgárt összekötő 3315-ös út közelében. A vármegyeszékhely, illetve az ország távolabbi részei felől egyaránt az M35-ös autópályán közelíthető meg a legegyszerűbben, polgári letéréssel. A településrész lakóingatlanai a 3315-ös úttól keleti irányban helyezkednek el, míg az itt működő mezőgazdasági vállalkozások épületegyüttesei jobbára az országúttól nyugatra magasodnak.
Korábban érintette a településrészt a MÁV 117-es számú a, de a vonal Hajdú-Bihar megyei szakaszán 2009. december 13. óta nincs személyforgalom. A vasútnak bödönháti közforgalmú megállási pontja sosem volt, de az anyaközség nevét viselő megállója, Újszentmargita megállóhely valójában közelebb létesült Bödönháthoz, mint a névadó település belterületének nagyobbik részéhez. A vonal bezárása óta csak helyközi autóbuszokkal érhető el a településrész, a 3315-ös úton közlekedő buszjáratokról (1450, 4484) Újszentmargita, Bödönhát megállóhelynél leszállva.
Története Bödönhát 1946-ig Polgár nagyközség, és azzal együtt Szabolcs vármegye Dadai alsó járásának része volt. 1947. január 1-jével a 165.550/1946.BM. számú rendelet alapján, az addig ugyancsak nagyközséghez tartozó Csurgóhát, Egyház, Fástanya, Fövényeshát, Kerecse, Kiscserepes, Lopóhát, Margitaerdő, Nagybagota, Szandalik, Szentmargitapuszta és Tukaszilágy nevű külterületi lakott helyekkel együtt az akkor megszervezett Újszentmargita ideiglenes nevű önálló nagyközség részévé vált.Posta és Távírda Rendeletek Tára 1947, 13. szám, 100-101. oldal online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7.
További igazgatásrendészeti változást hozott a település számára a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4 343/1949. (XII.14.) M.T. számú rendelete, amely alapján a belügyminiszter, az 5 201/11/II–1/1950. (III.12.) B.M. számú rendeletével, 1950. március 16. napjával az egész környéket (köztük Egyek, Görbeháza, Tiszacsege és Újszentmargita nagyközségeket, illetve az újtikosi körjegyzőség községeit) az akkor alakuló Hajdú-Bihar megyéhez, azon belül pedig az ugyancsak újonnan létrehozott, polgári székhelyű járáshoz csatolta át.
A Bödönháti Állami Gazdaság A második világháború lezárását követő időszakig ez a vidék az egri káptalanhoz tartozott, lakói nagyrészt a káptalani birtokok cselédei voltak. 1948-ban került sor a Bödönháti Állami Gazdaság megalakítására, amely már működése első éveiben több jelentős eredményt ért el. Felépült egy 15 000 férőhelyes, akkor modernnek számító baromfitelep – melynek működtetéséért a gazdaság már 1949-ben, országos viszonylatban második díjat kapott – és jól alakultak a mangalicatenyésztési mutatók is. 1950 elejére elkészült a gazdaság kultúrháza és megindult a dolgozói lakóhelyek korszerűsítése.Lőrinczi András: Levél a bödönháti állami gazdaságból Néplap, 7. évfolyam, 49. szám (1950. február 26.), 6. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7. Ugyanazon év tavaszán a hazai mezőgazdaság állami szektorhoz tartozó szereplői – úgy a gazdaságok, mint a dolgozóik is – a Rákosi-korszak egyik vezető ideológiai eleme, a munkaverseny lázában égtek (legalábbis a korabeli sajtóbeszámolók szerint); nem csoda ezért, hogy a bödönhátiak is igyekeztek e téren helytállni; kedvező – néha kimagaslóHajdú-Bihar dolgozó parasztjai a munkásosztály diadalmas nemzetközi ünnepére tett felajánlásokat megvalósítják. Az állami gazdaságok munkaversenyében jelenleg a bödönháti jár elöl Néplap, 7. évfolyam, 97. szám (1950. április 27.), 5. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7. – eredményeikről a megyei lap szinte naponta hírt adott.
Sportélet A községben legalább az 1960-as és 1970-es évek idején aktív sportélet folyt. A község futballcsapata 1966-ban még csak a polgári járási bajnokságban játszott – igaz, a 8 együttesből álló mezőnyben kiemelkedően teljesített –,Bödönhát pontvesztés nélkül Hajdú-Bihari Napló, 23. évfolyam, 200. szám (1966. augusztus 25.); online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7. egy évtizeddel később, az 1975-76-os futballidényben viszont a Bödönháti MEDOSZ felnőtt férfi futballcsapata már a megyei II. osztályban szerepelt. Sőt 1976 áprilisában volt a bajnokságnak olyan állása is, amikor az együttes – 19 forduló után – a 16 tagú mezőny bronzéremre esélyt kínáló harmadik helyén állt.Öt pont a Nádudvar előnye Hajdú-Bihari Napló, 33. évfolyam, 83. szám (1976. április 7.), 7. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7. Kellemetlen fejleménye volt a bajnokságnak, hogy épp a következő fordulóban, egy bödönháti játékos szabálytalansága miatt félbeszakadt a csapat mérkőzése Hosszúpályiban, majd még ugyanakkor egy másik társa is sportszerűtlenségével került be a napi sporthírekbe.Nádudvar-Komádi 1–1. Félbeszakadt a Hosszúpályi-Bödönhát mérkőzés Hajdú-Bihari Napló, 33. évfolyam, 89. szám (1976. április 14.), 7. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7. A történtek miatt a két érintett játékos 6, illetve 3 hónap eltiltást kapott,Pályabetiltás Hajdú-Bihari Napló, 33. évfolyam, 98. szám (1976. április 25.), 7. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7. a csapat pedig a következő hetekben lecsúszott a tabella hatodik helyére.Monostorpályi-Nádudvar 2–0 (1–0) Hajdú-Bihari Napló, 33. évfolyam, 100. szám (1976. április 28.), 7. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7. 1977-ben az együttes a Magyar Népköztársasági Kupáért rendezett megyei selejtező fordulókban biztosan bekerült Hajdú-Bihar megye legjobb négy együttese közé.Sporthírek Hajdú-Bihari Napló, 34. évfolyam, 147. szám (1977. június 24.), 7. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7.
1966-ban úszóversenyt is rendeztek Bödönháton.Gazdag sportműsor az alkotmány napján Hajdú-Bihari Napló, 23. évfolyam, 196. szám (1966. augusztus 19.); online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7.
Kulturális élet Bödönháton az 1950-es évek legvégéig a kultúra, a művelődés aránylag távoli lehetőség volt a helyben élő és dolgozó emberek számára; ha adódott is alkalmanként – jó esetben hetente egyszer – valami mozielőadás, a sűrűn elszakadó keskenyfilm ritkán nyújthatott teljes értékű szórakozást. 1960. április 4-ére azonban a Bödönháti Állami Gazdaságban felépült egy modern kultúrház, amit rövidesen be is rendeztek, így attól fogva rádióhallgatásra, újságok olvasgatására, sakkozásra is lehetősége nyílt ott a helyieknek, sőt rexasztal is várta a dolgozókat. A művelődési ház fő attrakciója azonban az volt, hogy a színjátszást vitte házhoz a tanyavilág lakói számára, valódi színészekkel. Ennek érdekében a gazdaság szerződést kötött a debreceni Csokonai Színházzal, aminek értelmében a színház vállalta, hogy minden hónapban előadást tart a kultúrházban, vagy helyettesítésről gondoskodik.
1960 szeptemberében a Hajdú-Bihari Napló már arról tudott hírt adni, hogy az átadás óta eltelt, alig fél évben a debreceni színészek immár négy ízben tartottak előadást Bödönháton; augusztusra ráadásul két produkció is esett: 2-án a Csokonai Színház, 23-án pedig a Déryné Színház társulata lépett fel. A közönség neves, országszerte ismert művészek produkcióinak tapsolhatott, a megyei lap beszámolója legnagyobb sztárként az ekkoriban valóban pályája delelőjén járó Németh Marikát emelte ki. Kiderül a cikkből az is, hogy a kultúrház nagytermében 300 ülőhely volt, de a színielőadásokat akár 400-450 ember is végignézte; akinek ülőhely nem jutott, az a széksorok mögött vagy mellett állva. A bemutatók távolabbról is vonzották az érdeklődőket: a nézősereg mintegy fele a környékbeli termelőszövetkezetekből, sőt némelyek Polgárról érkeztek színielőadásokat látni.Színielőadás, tapasztalatcsere, gépi segítség Hajdú-Bihari Napló, 17. évfolyam, 207. szám (1960. szeptember 2.), 3. oldal; online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 7.
Források
Kategória:Településrészek Kategória:Szabolcs vármegye települései