Gradac-Stupanj () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén. A települést 2012-ben hozták létre a „Bijeljina város területén Gradac-Stupanj település létesítéséről szóló határozat” (A Boszniai Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 91/2012., 2012. október 2.) alapján. 2012-ig a település Čađavica Donja település része volt.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljinától légvonalban 12, közúton 19 km-re északnyugatra, 100-110 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 427-1-3 Gradac a Kerületi-főcsatorna mentén, Stupanj pedig a Stupanj és a Rijeka-patakok összefolyásának közelében található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb0520Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb02Összesen0522
Története Bár a település területén őskori, ókori, vagy középkori lelet nem került elő a Gradac (váracska) helynév mindenképpen egy kisebb, ősi erődítményről árulkodik. Sembarija területén ezen kívül is még számos Grad, Gradina és Gradac helynév található, melyek mind a terület ősi népeiről mesélnek. Stupanj falu nevét a folyóról kapta, amely ma egy nagyobb patak, és amelyet régebben Dragaljnak hívtak. Ma ez a patak elvesztette eredeti nevét, és már nem Dragaljnak, hanem Stupanjnak hívják, valószínűleg azért, mert a helyiek egykor kendert áztattak a vízben és egy stupának nevezett eszközökkel dolgoztak fel, hogy rostokat nyerjenek, amelyekből szöveteket, ruhákat, köteleket és egyéb szükséges cikkeket készítettek.
A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. Gradac-Stupanj csak 2012-től létező település, addig Čađavica Donja részét képezte.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései