Rog (vagy más formában Roog, vagy kangin száfi nyelven Koox) a szenegambiai régióban gyakorolt szerer vallás főistene és teremtő istensége.
Nevei és címei A szerer nyelvben a roog szó jelentése ég vagy mennyország.
Az istent néha Rog Sene-nek (Roog Seen, Rooh Seen stb.) nevezik, aminek jelentése: Rog, a végtelen, vagy tágabb értelemben Rog, a kegyes isten.Faye, Louis Diène, "Mort et Naissance le monde Sereer", Les Nouvelles. Franciául. Az imákon kívül használt egyéb címek közé tartozik:
Rog Dangandeer Seen („Rog, a mindenütt jelen lévő”, tágabb értelemben „a mindenütt jelen lévő isten”), Roog o Caaci’in Seen (Rog, a mi ősünk), Roog o maak Seen (vagy más formában „Roog a faha”), lefordítása: Rog a nagy. Roog a yaal'in Seen (Rog, a mi Urunk), Roog o Ndimaan Seen (Roog! A gyümölcs [vagy az élet] adományozója) és „A világ ura”.Gravrand, "Pangool", 183 oldal.
A Rog név valószínűleg a Koox istennév egy másik változata.Gravrand, "Pangool", 169-171 oldal. Ez a Kábu vagy Tekrur (Futa Toró, a mai Szenegál területén)Gravrand, "Pangool", 169 oldal. szerer nép tagjaira vezethető vissza, akik a 11. században vallási üldözés miatt elhagyták Takrurt. A kanginok szájhagyományai szerint a legfőbb lény eredeti neve Kooh volt.
A hit alapelvei Rog a szerer panteon legfőbb lénye és teremtő istene.Issa Laye Thiaw: "Mythe de la création du monde selon les sages sereer", 45-50, 59-61 oldal. "Enracinement et Ouverture" – "Plaidoyer pour le dialogue interreligieux" (franciául) Konrad Adenauer Stiftung (2009), Dakar. Ő az élet forrása, és minden Roghoz tér vissza. „Rog a kiindulási pont és a végső állomás, az eredet és a vég”.Madiya, Clémentine Faïk-Nzuji, "Canadian Museum of Civilization", Canadian Centre for Folk Culture Studies, "International Centre for African Language, Literature and Tradition", (Leuven, Belgium). 27, 155 oldal, angol nyelven. A szerer vallás gyakorlói nem közvetlenül Roghoz imádkoznak, hanem a pangool néven ismert ősi szellemek segítségében bíznak,Lilyan Kesteloot, "Introduction aux religions d'Afrique noire", s.n., 2007. 50 oldal, eredetileg francia nyelven. ezért Rognak nincs szent helye. Rog képmását, "bálványát" elkészíteni istenkáromlásnak számít.
Rog neme A szererek úgy vélik, hogy Rog egy testetlen lény, egyszerre rendelkezik női és férfi természettel. A helyzettől függően az egyén megpróbálhatja megidézni női vagy férfi oldalát azáltal, hogy a megfelelő névmást használja, bár a francia és angol nyelvű tudományos művekben általában a férfi névmást használják. A szaltiguék szentelési szertartásaik során Rogot „apának és anyának” nevezik, a szererek teremtésmítoszában ő egyaránt nagyapa és nagymama, a női aspektusa szülte az emberiséget.
Jegyzetek
Források
Issa Laye Thiaw: "La Religiosite de Seereer, Avant et pendant leur Islamisation". Ethiopiques no: 54, Revue semestrielle de Culture Négro-Africaine, Nouvelle série, volume 7, 2e Semestre (1991). Issa Laye Thiaw: "Mythe de la création du monde selon les sages sereer." "Enracinement et Ouverture" – "Plaidoyer pour le dialogue interreligieux" (franciául) Konrad Adenauer Stiftung (2009), Dakar. Ousmane Sémou Ndiaye, "Diversité et unicité sérères : l’exemple de la région de Thiès", Éthiopiques, no. 54, vol. 7, 2e semestre 1991. Louis Diène Faye: "Mort et Naissance le monde Sereer", Les Nouvelles Editions Africaines (1983). Henry Gravrand "Le Symbolisme sereer : Mythe du Saas et symboles", "Revue de Psycho-Pathologie" vol. 9 No 2 Dakar (1971) (Published and reviewed under the title "Le symbolisme serer"[in] Psychopath. Afric. 1973, IX, 2, 237-265 [in] Psychopathologie africaine. Henry Gravrand: "La Civilisation Sereer - Pangool", vol. 2. Les Nouvelles Editions Africaines du Senegal (1990). Kellog, Day Otis, & Smith, William Robertson,"The Encyclopædia Britannica: latest edition. A dictionary of arts, sciences and general literature", Volume 25, Werner (1902). Madiya, Clémentine Faïk-Nzuji, "Canadian Museum of Civilization", Canadian Centre for Folk Culture Studies, "International Centre for African Language, Literature and Tradition", (Leuven, Belgium). Lilyan Kesteloot, "Introduction aux religions d'Afrique noire", s.n., 2007. Henry Gravrand, "La civilisation Sereer - Pangool", in Universität Frankfurt am Main, Frobenius-Institut, Deutsche Gesellschaft für Kulturmorphologie, Frobenius Gesellschaft, "Paideuma: Mitteilungen zur Kulturkunde, Volumes 43-44", F. Steiner (1997). Gastellu, Jean-Marc, L'égalitarisme économique des Serer du Sénégal, ORSTOM, Paris (1981), ISBN 2-7099-0591-4 (Thèse de Sciences économiques soutenue à l'Université Paris 10 en 1978 Galvan, Dennis Charles, The State Must be our Master of Fire: How Peasants Craft Culturally Sustainable Development in Senegal, Berkeley, Kaliforniai egyetem.
Fordítás
Kategória:Isten neve a hagyományos afrikai vallásokban Kategória:Teremtő istenek