Az egyiptomi Mezőgazdasági Múzeum, korábbi nevén I. Fuad király Mezőgazdasági Múzeuma egy kulturális intézmény, a világ egyik régi mezőgazdasági múzeuma. Megszületéséről 1929-ben döntöttek, megnyitása hosszú előkészítő munkálatok után 1938-ban történt. A múzeum ma Kairó elővárosa, Gíza híres Dokki negyedében található.https://www.thecottonmuseum.com/en/capitolo/1/Museums-of-Agriculture-and-Cotton-in-Cairo-Egitto

Létrehozásának története A mezőgazdaság a régmúlt időktől kezdve mindig is fontos szerepet játszott Egyiptom történelmében, illetve a fáraók korától napjainkig erősen hatással volt az egyiptomi emberek életére. Ez vezetett az egyiptomi Mezőgazdasági Múzeum megalapításához.https://www.memphistours.com/egypt/wikitravel/attractions-cairo/wiki/agricultural-museum-in-cairo Az alapító I. Fuád egyiptomi király (1868–1936) még fiatal korában, az első világháború előtt járt Magyarországon, és Budapesten megtekintette az 1896-ban létrehozott Magyar Mezőgazdasági Múzeumot.https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-foigazgatoi/seprosi-ifjabb-paikert-alajos Fuád 1917-ben lett Egyiptom szultánja, majd 1922-ben felvette a királyi címet.https://www.royalark.net/Egypt/egypt13.htm A múzeum létesítésének két célja volt: amellett, hogy bemutatta és megőrizte az egyiptomi mezőgazdasági tárgyakat, feladatul kapta, hogy mezőgazdasági és gazdasági ismereteket nyújtson a lakosság számára.

1929-ben felkérte Paikert Alajost, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóját, hogy Kairóban hozzon létre egy egyiptomi mezőgazdasági múzeumot. Paikert örömmel fogadta a felkérést, és 1930-ban lemondott igazgatói tisztségéből, majd Egyiptomba ment. Paikert a következő két év során a kairói múzeum szervezési munkálatait irányította. Egyiptomi megbízatását kulturális küldetésként értelmezte, és külön feladatának tekintette az exportképes agrártermékek bemutatását is. A múzeumban Egyiptom mezőgazdasági kultúrájának múltját és jelenét hetven teremben, harminc kiállítási osztályba rendezve mutatta be. A kiállítások megtervezésén túl nagy hangsúlyt fektetett a múzeum segédapparátusának kiépítésére is. Létrehozott botanikai laboratóriumot, preparáló műhelyeket, gipszöntvény-, szobrászati, fényképészeti és grafikai műhelyt, valamint asztalos- és lakatosműhelyt. A múzeum számára 60 000 kötetből álló szakkönyvtárat is kialakított. A kairói munkát arab és német szakemberek mellett magyar munkatársak is segítették: Abaffy László a növénytermesztési, Szilvay Gyula az állattenyésztési osztály vezetője volt, Conrad Gyula és Noll Gyula preparátorokként dolgoztak, míg ifj. Vastagh György és fia, Vastagh László szobrászok voltak. Ők számos háziállat szobrát mintázták meg, amelyek a kairói múzeum gyűjteményének ma is kiemelten értékes, gondosan őrzött darabjai.

Paikert 1932-ben hagyta el Egyiptomot, és meggyengült egészségi állapotára hivatkozva a kairói múzeum igazgatásáról is lemondott. Paikert után szintén magyar igazgatója volt a múzeumnak Nagy Iván Edgár (1933–1936), majd Rónay László személyében (1936-tól).S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896–1956, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1956, 78. o.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeummal később is kapcsolatban állt az intézmény, az 1970-es években például az egyiptomi múzeum szakértőket kért szakmai tanácsadásra Magyarországról, és a kapcsolat az 1980-as évek végén is létezett.(szerk.) Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1986, , 11. o.

Eredeti épülete A Mezőgazdasági Múzeum kiállításai Fatma Iszmáil hercegnő (1853–1920) palotájában kaptak helyet, aki Fuád nővére, és egy korábbi uralkodó, Iszmáíl egyiptomi alkirály leánya volt. A palotát a Kairó Dokki negyedében, az egyiptomi Mezőgazdasági Minisztérium közelében fekvő elhelyezkedése miatt választották ki. A múzeumot eredetileg „I. Fuad király Mezőgazdasági Múzeuma” néven hozták létre, és hivatalosan 1938. január 16-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt egy ünnepélyes ceremónia keretében, amelyen maga I. Fuád király is részt vett.https://explore.museumwnf.org/countries/c-eg/l-2/m-1624/lan-en Az épület homlokzatát növény- és állatdomborművek díszítik.

A múzeum ma A múzeum ma egy nagy botanikus parkban lévő, falakkal körülvett, citadellára emlékeztető komplexum palotákkal és kiállítótermekkel. Az eredeti (art déco és modern részletekkel is rendelkező eklektikus stílusú)https://becami.com/agricultural-museum-%D8%A7%D9%84%D9%85%D8%AA%D8%AD%D9%81-%D8%A7%D9%84%D8%B2%D8%B1%D8%A7%D8%B9%D9%89/ épület elkészültét követően további épületek és kiállítótermek létesültek, mind az eredeti stílusban. A múzeum kertje körülbelül négyzetmétert foglal el, míg az épületek területe négyzetméter. A park botanikus kertként is működik, pálmafákkal, virágokkal, ritka növényekkel és üvegházakkal. A létesítmények között mozi, konferenciaterem, könyvtár, valamint műhelyek és raktárak találhatók, amelyek a javítást, karbantartást, tartósítást és tárolást szolgálják. Egyes kiállítótermek a nagyközönség számára nyitva állnak, míg mások karbantartás vagy bővítés alatt állnak.

Az Ókori Egyiptomi Mezőgazdaság Múzeuma a Mezőgazdasági Múzeum egyik legkiemelkedőbb része, ahol a legértékesebb kiállítások találhatók. A múzeum látogatása turistacsoportok számára előzetes engedélyhez kötött. A kiállítás az egyiptomi mezőgazdaság fejlődésének korai szakaszát mutatja be, az őskortól a késő fáraókorig.

A főépület első emeletén a vadászat mellett, a növénytermesztés (akár 7000 éves) eszközeit lehet megtekinteni. A második emeleten az állatvilág kiállítása látható, beleértve az ókori egyiptomiak által egykor fogott megkövesedett állatokat, madarakat (köztük kacsákat, libákat, darukat és íbiszeket).

A múzeumhoz további részlegek is tartoznak, így:https://www.bidoun.org/articles/the-anatomy-of-melancholy Pamut Múzeum Kenyér Múzeum: az egyiptomiak által fogyasztott kenyérfélék, továbbá kenyérsütési eszközök (sütők, búzatisztítók) számos régi fényképpel földművesekről, vízesésekről és mezőgazdasági eszközökről. Növényvagyon Múzeum: mezőgazdasági termények (gabonafélék, olajtermő növények, hüvelyesek, cukornövények és rostnövények) mintái, továbbá gyümölcsös szekció (mindenféle gyümölcs és zöldség, gyógynövények és fűszernövények, valamint néhány fafajta) mintáival Arab Terem: a vidéki egyiptomi mezőgazdaság bemutatása Tudományos Gyűjtemény Terem mezőgazdasági munkákat ábrázoló szobrokkal Örökségmúzeum

A múzeumban emléktábla jelöli Abdul-Aziz szaúdi király 1948-as, majd utóda, Szaúd szaúdi király és Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök 1954-es látogatását.

Képtár

Jegyzetek

Források https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/a-magyar-mezogazdasagi-muzeum-foigazgatoi/seprosi-ifjabb-paikert-alajos https://explore.museumwnf.org/countries/c-eg/l-2/m-1624/lan-en https://www.thecottonmuseum.com/en/capitolo/1/Museums-of-Agriculture-and-Cotton-in-Cairo-Egitto https://www.bidoun.org/articles/the-anatomy-of-melancholy https://www.memphistours.com/egypt/wikitravel/attractions-cairo/wiki/agricultural-museum-in-cairo

Kapcsolódó külső hivatkozások https://www.egyptforever.hu/ildiko/?p=15437

Kapcsolódó szócikkek Dán Mezőgazdasági Múzeum

Kategória:Egyiptom múzeumai Kategória:Mezőgazdasági múzeumok Kategória:1929-ben alapított szervezetek