Johovac () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Majevica-hegység és a Semberija síkságának találkozásánál, Bijeljina központjától légvonalban 14, közúton 18 km-re délre, a Drina bal partján, 110-140 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb333286Bosnyák00Horvát01Jugoszláv40Egyéb10Összesen338287
Története A Szent Liga háborújában Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Janja községhez tartozó településen 38 háztartást, 208 ortodox és 7 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.
A Johovac és Batar melletti Škulić Adánál kelt át Gavrilo Princip 1914-ben a Drinán, elrejtőzve az osztrák-magyar őrök elől. Ebben több környékbeli szerb segítette.Монографски приказ „Главичице 81“ (Мјесна заједница Главичице), Лозница (1981) szerb nyelven A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Sport Ez Savo Milošević szerb válogatott játékos szülőfaluja. A faluban működik a „Proleter” nevű futballklub, és ebben a klubban tette meg Savo Milošević első futball lépéseit.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései