Patkovača () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától légvonalban és közúton 4 km-re délre, 96 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb5052604Bosnyák1161Horvát84Jugoszláv151Egyéb29Összesen6462619
Története A falu területe már az újkőkorszakban is lakott volt, ezt bizonyítják az Orašje lelőhelyen előkerült újkőkori település maradványai. A bádeni kultúra tárgyi maradványait tartalmazó település nyomaira találtak a Patkovača közelében található Njive lelőhelyen. Patkovačában több helyen is megerősítették egy római település maradványait, és két téglából épült római csontvázsírt fedeztek fel.
A falu az oszmán uralom alatt jött létre. A Szent Liga háborújában ugyanis a Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Bijeljina községhez tartozó településen 57 háztartást és 373 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Az Úr Feltámadása tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom építése 2009-ben kezdődött. A terveket Zoran Đorđević építész készítette Brčkóból. A templom építési munkálatait a bijeljinai "Perić" PGP végzi. Az alapokat Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 2010. április 11-én. Orašje – őskori és római kori települések maradványai. A lelőhelyen 1961-ben B. Belić végzett próbaásatást. A falutól 2 km-re délkeletre fekvő szántóföldön a 40–80 cm mélységben fekvő kultúrrétegben kőszekercét, kőkéseket találtak, a feljebb levő rétegben pedig római településre utaló maradványok kerültek elő.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései