Az Ab vagy Av (az akkád nyelvű abu szóból származik), vagy esetenként Abba szó a legtöbb sémi és afroázsiai nyelvben "atyát" jelent.
Az arab nyelvben Az ’Ab (أَب, egy elméleti, absztrakt formája (abaʼun, آبَاءٌ) a hárombetűs ʼ-b-w) gyökből származik, és arabul azt jelenti: „apa”. Kettős alakja (أَبَوَانِ ʼabawāni) vagy (أَبَانِ ʼabāni) „két apa” vagy „anya és apa” (آبَاءِكَ ʼābāʼi-ka jelentése „szüleid”).
Li-llāhi ʼabū-ka (للهِ أَبُوكَ) dicséret kifejezése, jelentése „Istennek tulajdonítható [apád kiválósága]”.
Igeként az ʼ-b-w azt jelenti, hogy „[valakinek] apja lesz” (أَبَوْتُه ʼabawt-uh, „apaság”) vagy „[őt] apjaként fogadja örökbe” (تأَبَّبَهُ ta'abbaba-hu vagy اِسْتَأَبَّهُ ista'aba-hu).
Szerkezeti elemként az Abū (أبو) után egy másik szó következik, hogy teljes nevet alkosson, pl.: Abu Mazen (Mahmúd Abbász másik neve).
Az abu kunyaként, tiszteleti megszólításként is használható. Egy férfit az apaságára (férfi utódra) utalva illik így megszólítani. Még egy gyermek nélküli férfit is abū-ként illik megszólítani, ami azt jelenti, hogy majd lesz egy fia, akit az apja után fognak elnevezni.
A kombináció kiterjed a szó szerinti jelentésen túlra is: egy férfi jellemzése úgy, hogy apaként viselkedik az állatokkal, pl. Abu Bakr, „a teveborjú apja”; Abu Huraira, „a macskakölykök apja”. Bizonyos esetekben egy férfi ellenségei így hivatkoznak rá, hogy bemocskolják, pl. Abu Jahl, „a tudatlanság apja”. Egy férfi bizonyos tulajdonságának leírására is szolgál, például Abu'l Na'ama „a kegyelem atyja” vagy „a kegyes”; Abu'l Fida, „az odaadás atyja” vagy „a jámbor”. Egy tárgy vagy hely is kaphat ilyen becenevet, például Abu'l hawl, „a rémület atyja” (a gízai Szfinx). Abu'l fulusz, „a pénz atyja” kifejezést gyakran használják olyan helyre, ahol pletykák szerint kincs van elrejtve.
A szuahéli bwana szó, amelynek jelentése „uram” vagy „úr”, az arab Abuna (أبونا) szóból származik, amelynek jelentése „atyánk”.
Az arámi nyelvben Az arámi nyelvben az apa megnevezése av (arámi írással: אב), de amikor valakihez szólnak (ez a latin vokativus-nak felel meg), akkor abba (אבא) alakot vesz fel, így szerepel átírva az Újszövetségben, Márk 14:36, Róma 8:15 és Galata 4:6 versekben.
Judaizmus Az arámi abba (אבא, héberül: אב (av), „apa”) kifejezés megjelenik a hagyományos zsidó liturgiában és a zsidó imákban Istenhez, pl. a Kádisban (קדיש, qaddish arámiul és héberül: קדש (qādas: „szent”).
A Pirkei Avot (héberül: פרקי אבות „Az atyák fejezetei”) az Avot misnai traktátusa, a Talmud Nezikin sorrendjében a második utolsó traktátus. A Pirkei Avot etikai és erkölcsi elvekkel foglalkozik.
Az Abba gyakori név a Talmudban. Rangként vagy tiszteleti jelzőként is használják vallási tudósok vagy vezetők számára.
Kereszténység Az arámi abba kifejezés átírása háromszor is megjelenik az újszövetség görög fordításában. Minden alkalommal a ho pater görög fordítás követi, amely szó szerint azt jelenti: „az atya”. Mindegyik esetben Istenre utalva használják. Márk leírja, hogy Jézus használta ezt a megnevezést, amikor halála előtt röviddel a Gecsemáné kertben imádkozott, mondván: „ Abba, Atyám, neked minden lehetséges; vedd el tőlem ezt a poharat. De ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen meg.” (Márk 14:36) A másik két eset Pál leveleiben található, a Rómaiakhoz írt levél 8:15-ben és a Galatákhoz írt levél 4:6-ban. E szövegekből egyértelműen kitűnik, hogy az apostoli időkben a keresztények az „Abba” kifejezést használták imáikban Istenhez.
A korai keresztény sivatagi atyákat abbának nevezik: Abba Antóniosz, Abba Makariosz . A keleti ortodoxiában néhány magas rangú püspöki cím (például az abun) az abba szóból származik, akárcsak a nyugati kereszténységben az apát szerzetesi cím.
Néhány keresztény irodalmi mű az abba szót „atyácska” alakban fordítja le, ami arra utal, hogy ez egy gyermeki, bizalmas kifejezés az apára. Eredetileg azonban idősebb és kisgyermekek megnevezésére szolgált, és Jézus idején sem volt kifejezetten becéző kifejezés, sem formális megszólítás. A tudósok ehelyett azt javasolják, hogy „Papa”-ként fordítsák, mivel ezt a szót a fiúk és lányok általában egész életükben használják a családi környezetben.
Az Újszövetségben szereplő Barabbás név az arámi Bar Abba kifejezésből származik, ami azt jelenti: „az apa fia”.
A héber nyelvben Az Av (héberül: אָב, hivatalos átírásban Av, Tibériás:ʾĀḇ, arámiul אבא Abba; az akkád abu; „apa” egyes számú alakjából származik. Héber nyelvű alakja Avot vagy Abot (אבות), és „apát” jelent. Az ab (אב) vagy abi (אבי) elem pontos jelentése a héber személynevekben (például Ab-ram, Ab-i-ram, Ah-ab, Jo-ab) vitatott. Az -i- és az első személyű névmás-utótag (mint az Adona-i-ban), amely az „apa” szót „apámra” változtatja, eredeti funkciója bizonytalan; lehet, hogy egyszerűen csak összekötő magánhangzó. Az összetett szó vagy főnévi csoportot (Av[i]ram = „[apám] magasztos”) vagy egyszerűen csak melléknévi igenevet fejezhet ki. Appozíció esetén a második szóhoz határozott névelő szükséges (Av[i] hasafa = „a nyelv atyja”, Ha= a). A héber nyelvben ma általában az abba szót használják az „apa” megnevezésére, bár az ab megmaradt olyan régies alakokban, mint az abi mori („Apám, mesterem”) és a Kibud av wa-em („Az apa és anya tisztelete”).
A kopt nyelvben A nem sémi kopt nyelvben az apa szó atyát jelent.Eredetileg a papság tiszteletre méltó címeként használták, később pedig a mártírokra is kiterjesztették. Számos változata ismert.. Az apater vagy apa pater alak az Úr imájának elején jelenik meg. Az anba és ampa gyakran használt alakváltozatok az arab nyelvű koptok körében. A kopt-arab szinaxáriumban apou; a sivatagi atyák mondásaiban abba vagy abbas alakban jelenik meg. Az ama vagy amma nőnemű alakokat az apácákra használják.
A szomáli nyelvben A szomáli nyelvben az aabbe vagy aabe szavak az apa fordításai, határozott névelővel ellátott alakja aabbaha vagy aabaha (az apa).
Jegyzetek
Források (angolul) Abba (jewishencyclopedia.com). Abi és Ab névmások a személynevekben (jewishencyclopedia.com). Gray, Héber tulajdonnevek, 22–34, 75–86 oldal. Edward William Lane, Arab angol lexikon, 1893.
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek
Apát, apátság Abun Kategória:Zsidó kifejezések, fogalmak Kategória:Arab kifejezések