Međaši () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északkeletre, a Drina bal partján, 86-88 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-2-3 A falu Kozlučanira és Topolovacára oszlik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb864868Bosnyák10Horvát33Jugoszláv190Egyéb95Összesen896876
Története A település az oszmán uralom idejét jött létre. Semberija területét 1520 és 1529 között foglalták el az oszmánok. A Szent Liga háborújában a Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Dvorovi községhez tartozó településnek 112 háztartása és 592 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Brodaci községhez tartozó településen 160 háztartást, 874 ortodox szerb, 23 katolikus és 2 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Gábriel arkangyal tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom építése 1998-ban kezdődött. Az alapokat 1999. július 26-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. 2011. július 9-én avatták fel Nikola Tesla szobrát Medjašiban.СРНА — Новинска агенција Републике Српске: Скулптура Николе Тесле у Међашима, 09.07.2011. A Dragan Radenović által Medjašnak ajándékozott szobor 2,8 méter magas és 1500 kilogrammot nyom. Eredetileg a belgrádi repülőtér számára készült.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései