Trnjaci () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától légvonalban 12, közúton 13 km-re északkeletre, a Drina bal partjának közelében, 85-86 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-2-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb6181070Bosnyák12Horvát13Jugoszláv133Egyéb69Összesen6391087
Története A település az oszmán uralom idejét jött létre. Semberija területét 1520 és 1529 között foglalták el az oszmánok. A Szent Liga háborújában a Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Brodac községhez tartozó településnek 45 háztartása és 249 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Brodac községhez tartozó településen 90 háztartást, 427 ortodox szerb, 12 katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma. A templom építése 1999-ben kezdődött. A telket, amelyen a templom épült, a brodaci "Petar Kočić" Általános Iskola adományozta. A templom alapjait 2000. augusztus 2-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. Miután az építkezés 2003-ban befejeződött, a templomot július 2-án ugyanaz a püspök szentelte fel. A tölgyfából faragott ikonosztázt Dragan Petrović készítette a Belgrád melletti Višnjicából. Az ikonosztázon található ikonokat a belgrádi Petar Bilić műtermében festették élénk színekkel. A templomot a belgrádi Petar Bilić műhelyének ikonfestői festették, a festményt pedig 2008. augusztus 2-án szentelték fel.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései