A kiszorítás (angolul squeeze-out), pontos megfogalmazásban a részvényekre tett nyilvános vételi ajánlatot követő vételi jog gyakorlása egy olyan jog, amellyel a nyilvános ajánlattevéssel meghatározott szintű többségi tulajdonossá váló részvényes rákényszerítheti az irányítása alá vont vállalatban még meglévő kisebbségi részvényeseket arra, hogy – méltányos áron – eladják neki a törzsrészvényeiket egy vállalatfelvásárlási tranzakció lezárásaként.
A kiszorítási jog célja, hogy a többségi részvényes mentesüljön a azoktól az esetleges kockázatoktól és költségektől, amelyet a kisebbségi részvényesek jelenléte okozhat – más megvilágításban: a teljes tulajdon megszerzésével egyedül élvezi annak minden előnyét, és kiküszöböli a potyautas-problémát. E jog fontos eszköz a vállalatfelvásárlási folyamat során az ajánlattevő kezében, mert így megszerezheti a vállalat valamennyi részvényét, ami még vonzóbbá teszi az ajánlattétel lehetőségét. A kiszorítási jog a tulajdon bizonyos százalékának megszerzése után nyílik meg: ez 66+2/3%-tól (pl. Japán) 98%-ig (pl. Törökország) terjed, de vannak országok, ahol nincs kiszorítási jog (pl. India, Kína, Mexikó). A kiszorítási jog a felvásárló (nyilvános ajánlattevő) érdekét szolgálja, a kisebbségi tulajdonosok ezt sokszor sérelmezik, emiatt gyakran kritika éri.
Magyarországi helyzet Magyarországon a 2001-ben elfogadott tőkepiaci törvénnyel (Tpt.)2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról vezették be a kiszorítási jogot, amit itthon is kritizálnak.Alkotmánysértő lehet a Tpt. módosítása. origo.hu 2005. november 28. Néhány magyarországi példa a kiszorítási jog érvényesítéséről, mely a vállalat tőzsdei kivezetésével is együtt jár: 2001. november 8.: Graboplast; felvásárló: ABC Vagyonkezelő Rt.Korányi G. Tamás: Utolsó hetében a Graboplast-kiszorítás. economx.hu 2001. november 26.Még egyszer a Graboplast kiszorításról, mi lesz az adóhitellel? portfolio.hu 2001. december 05. 2005. július 13.: Zalakerámia; felvásárló: Lasselsberger (Ausztria)Indul a Zalakerámia-kiszorítás economx.hu 2005. július 11.https://24.hu/fn/gazdasag/2005/12/15/helytelen_de_jogszeru/ Helytelen, de jogszerű? 24.hu 2005. december 15. 2005. október 17.: Pick; felvásárló: DélhúsLezárult a kiszorítás a Pick-nél. 24.hu 2005. november 03. 2006. november 22.: Démász; felvásárló: EDFI (Franciaország)Végleg lezárult a Démász-kiszorítás. magyarnemzet.hu 2006. december 18.Démász: 20,000 Ft-os áron kiszorít az EDFI. portfolio.hu 2006. november 22. 2007. február 27.: BorsodChem; felvásárló: Permira (Nagy-Britannia)Kivezetik a BorsodChemet a tőzsdéről. origo.hu 2007. március 21.Hétfőn búcsúzik a tőzsdétől a BorsodChem. mfor.hu 2007. március 26. 2007. június 18.: Globus; felvásárlók: Union Fermiére Morbihannaise Société Cooperative Agricole (UFM), Deutsche Investitions und Entwicklungsgesellschaft GmbH, Temesfői István, TEBIMPEX GmbH, Jéhn József, CECAB Holding Hungária Kft.Érvénytelenítették a Globus részvényeket. portfolio.hu 2007. augusztus 06. 2013. november 18.: EGIS; felvásárló: Servier (Franciaország)Megkezdi a Servier a kiszorítást. pharmaonline.hu 2013. november 15.90% felett az Egis anyacége: jön a kiszorítás. portfolio.hu 2013. november 08. 2020. március 6.: ELMŰ és ÉMÁSZ; felvásárló: E.ON (Németország)Egy korszak vége: kivonul a tőzsdéről a magyar áramszolgáltató. penzcentrum.hu 2020. március 16.Tájékoztató a kiszorítási eljárás lezárásáról. eon.hu 2020. március 20.
Jegyzetek
Kategória:Tőzsde