A varsói koncentrációs tábor egy náci koncentrációs tábor volt a németek által megszállt Lengyelországban a második világháború alatt. A ma már nem létező Gęsiówka börtön helyén, a mai Muranów nevű varsói városrészben hozták létre Heinrich Himmler, a Reichsführer-SS parancsára. A tábor 1943 júliusától 1944 augusztusáig működött.
Története
A varsói gettó romjai között található koncentrációs tábor kezdetben önálló táborként működött, de 1944 májusában a majdaneki koncentrációs tábor egyik ágává fokozták le. Ugyanezen év júliusának végén, a Vörös Hadsereg Varsó felé közeledtével a nácik megkezdték a tábor kiürítését. Körülbelül 4000 foglyot kényszerítettek gyalogos menetelésre Kutnóba, 120 km-re; a túlélőket ezután Dachauba deportálták. 1944. augusztus 5-én, a varsói felkelés során a Zośka zászlóalj felszabadította a varsói koncentrációs tábort, és 348 zsidót szabadítottak ki, akik még mindig a területén voltak. Ez volt az egyetlen német tábor Lengyelországban, amelyet a náciellenes ellenállók szabadítottak fel, nem pedig a szövetséges csapatok. Miután a Vörös Hadsereg 1945 januárjában végleg kiűzte a németeket Varsóból, az új kommunista kormányzat továbbra is kényszermunkatáborként, majd börtönként üzemeltette az épületeket, egészen 1956-os bezárásáig. 1965-ben a tábor összes helyiségét lebontották.
A Lágerek és gettók enciklopédiája (1933–1945) szerint összesen 8000-9000 foglyot tartottak ott, míg Bogusław Kopka legalább 7250-re becsüli a számukat, akik közül 300 kivételével mind zsidók voltak különböző európai országokból, különösen |Magyarországról és Görögországból. A zsidó foglyokat kényszermunkára használták a varsói gettó romjainak megtisztítására, azzal a végső céllal, hogy egy parkot hozzanak létre az egykori gettó területén. Azt is meg kellett találniuk és szét kellett válogatniuk, hogy milyen értékes tárgyak maradtak még a területén. A tábort és a szomszédos romokat a német kormányzat kivégzőhelyként is használta, az áldozatok lengyel politikai foglyok, az "árja oldalon" elfogott zsidók és általában Varsó utcáin összegyűjtött emberek voltak. A tábor fennállása alatt körülbelül 4000-5000 fogoly halt meg, míg a táborban meggyilkolt emberek teljes számát 20 000-re becsülik.
Hiteltelen történet a megsemmisítő táborról A tábor viszonylag csekély szerepet játszott a holokausztban, ezért ritkán jelenik meg a mainstream történetírásban. Azonban egy összeesküvés-elmélet központjává vált, amelyet először Maria Trzcińska, egy lengyel bíró terjesztett el, aki 22 évig szolgált a Lengyel Nemzet Elleni Bűncselekmények Ügyészségének Főbizottságában. Ez az elmélet, amelyet a mainstream történészek megcáfoltak, azt állítja, hogy a varsói koncentrációs tábor egy megsemmisítő tábor volt, amely egy hatalmas gázkamrában működött egy alagútban a Warszawa Zachodnia vasútállomás közelében, és hogy 200 000, többnyire nem zsidó lengyelt gázosítottak el ott.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai Kategória:Lengyelország elpusztult építményei Kategória:Áltörténelem Kategória:Varsó