Baljkovica Donja () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 9, közúton 13 km-re északra, a Majevica-hegység keleti részén, a Sapna-folyó mentén, 189-300 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1 Határa dombos-hegyes, amelyet valamennyi szántóföld és erdő alkot és amelyen átfolyik a Sapna-folyó.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb289152Bosnyák5045Horvát10Jugoszláv00Egyéb20Összesen342197
Története A falu területén több középkori temető található. A Srnine lelőhelyen 31, Mramorićon 7, a Klasi lelőhelyen 2, a helyi temetőben pedig 6 stećak található. A falu kútja melletti stećak szarkofág alakú, növényi ornamentika díszítésekkel és stilizált spirálokkal díszítettek.
Korábban a muszlim Đulić család élt a faluban. A mai szerb lakosság ősei többnyire Montenegróból és Hercegovinából vándoroltak be. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Kozluk községhez tartozó településnek 31 háztartása, 138 muszlim és 22 ortodox keresztény lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Donja Baljkovica Srpska községben 8 háztartást és 60 ortodox lakost, Donja Baljkovica Turska községben 38 háztartást és 207 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Donja Baljkovica Srpska községnek 62 ortodox szerb, Donja Baljkovica Turska községnek 211 muszlim bosnyák lakosa volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
A faluban három ortodox temető található, a legközelebbi ortodox templom Šetići faluban, a legközelebbi mecsetek pedig Đulići és Klisa falvakban találhatók. A kulturális központ 1949-ben épült, benne a falu orvosi rendelője és az ifjúsági központ működik. 2015-ben két üzlet, egy vandéglő és két autósiskola működött a faluban. A falu 1966/67-ben kapott áramot, 1982-ben pedig vezetékes telefonhálózatot. Az első vízvezetéket 1978-ban, a másodikat 2000-ben építették meg. A Sapna-Karakaj regionális út áthalad a falun, a falu útjait pedig 1978-ban aszfaltozták.Енциклопедија Републике Српске 2017, 212. o.
Oktatás 1947-ben egy négyévfolyamos általános iskola nyílt a faluban, 1979-ben pedig új iskolaépületet építettek, amely a nyolcévfolyamos „Ivo Lola Ribar” Általános Iskolává nőtte ki magát. Az iskola 1992-ben megszűnt, és 1997-ben a Zvorniki „Sveti Sava” Általános Iskola regionális tagozataként nyílt meg újra. 2002-től a čelopeki „Desanka Maksimović” Általános Iskola része lett, 2014-től pedig kilenc évfolyamos iskolaként működött tovább.
Nevezetességei Klisa – középkori temető maradványai, 2 fennmaradt stećakkal.
Mramorić – középkori temető maradványai, 7 fennmaradt stećakkal.
1954-ben a Kultúrház előtt emlékművet állítottak az innen és a környező falvakból származó 36 NOVJ-harcosnak, 2000-ben pedig az innen származó VRS-harcosoknak.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései