A multáni egy bráhmi eredetű írás, amely a pandzsábi Multán régióban és a Pakisztánban található Szindh tartomány északi részén keletkezett. Szeraiki és pandzsábi nyelvű szövegek írására használták. Az írást mindennapi és kereskedelmi célokra használták. A multáni a négy olyan landa írás egyike, amelyek használata a kereskedelmi területen túlra is kiterjedt, hivatalosan használták irodalomhoz és nyomtatáshoz is; a másik három ilyen fontos landa írás: gurmukhi, khodzski és a khudabadi. A multáni írás ma már egy használaton kívüli, történelmi írásrendszer, amelynek kézírásos és nyomtatott feljegyzései léteznek. Egyéb megnevezései: karikki és szarai írás.
Háttér és eredet Az írásrendszer bráhmi eredetű. A landa íráscsaládból származik, amely pedig a sárada írásból ered. Hasonlóságokat mutat más landa írásokkal, mint például a khodzski és a khudabadi.
Használat Az írásrendszert a mindennapokban és a kereskedelmben használták. A 19. század elején irodalmi célokra is alkalmassá tették, amikor a baptista misszionárius nyomda fém nyomatatókat gyártott az írásrendszer jelkészletével, hogy keresztény irodalmat nyomtathasson. Az első multáni betűkészlettel nyomtatott könyv az Újszövetség volt (1819). A 19. század második felében a brit közigazgatás bevezette az arab írást a szindhi nyelvek hivatalos írásrendszereként, ami a régióban kialakult landa írások hanyatlásához vezetett. A multáni írást ma már nem használják, a pandzsábi nyelvet Pakisztánban ma sahmukhi, Indiában pedig gurmukhi írással írják.
Jelkészlet középre|bélyegkép|A „multáni” szó modern multáni betűtípussal. A szó magánhangzók nélkül jelenik meg, mivel azok még nem részei a multáni Unicode betűtípusának.A 19. század folyamán két különböző stílus figyelhető meg, az utóbbi az eredeti forma egyszerűsített változata. Egyes mássalhangzók elkezdik jelölni az aspirált és implozív hangokat. Az írás inkább abdzsádként működik, mint abugidaként, mivel a magánhangzók csak akkor vannak jelölve, ha a szó egy szótagú, és nincsenek egyes szótagjelekhez társított függő magánhangzók, csak függetlenek, amelyek a szó elején jelenhetnek meg, ellentétben más indiai írásrendszerekkel. Nincs virama, és a mássalhangzókat független jelekkel írják le. Csak egyetlen szakaszjelölő írásjelet azonosítottak. A független magánhangzók, amelyekből csak négy van, a fonológiai variációk mellett a független magánhangzók rövid és hosszú formáit is jelölik, Például az „i” néha jelölheti a „ya”-t is. Sok mássalhangzó több hangot jelöl, a számok jele nagyrészt azonos a gurmukhi jelekkel, kivéve a 6-ot és a 7-et, amelyek jobban hasonlítanak a dévanágarira.
Unicode A multani írás 2015 júniusában, a 8.0 verzió megjelenésével került be az Unicode szabványba.
A multani Unicode blokkja U+11280–U+112AF.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Ma már nem használt írásrendszerek Kategória:Bráhmi írásrendszerek Kategória:Írásrendszerek ISO 15924 kóddal