Zelinje () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 14, közúton 21 km-re délkeletrere, a Zvorniki-víztározó felső végénél, a Drina déli partján, 158-645 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb524422Bosnyák00Horvát02Jugoszláv40Egyéb10Összesen529424
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Paljević községhez tartozó településnek 55 háztartása és 380 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 68 háztartást és 489 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 118. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településnek 506 lakosa volt, mind szerb ortodoxok. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 240. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Kultúra Itt forgatták 1973-ban a „Leptirica” című jugoszláv TV-filmet, melyet a jugoszláv rendező, Đorđe Kadijević rendezett, és Milovan Glišić szerb író, a Kilencven év után (1880) című novellája alapján készült.
Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 17x9,40 méter, építése 1993-ban kezdődött. Az alapokat Zvornik-Tuzla akkori püspöke, Vaszilje szentelte fel 1993. szeptember 5-én. A templom építési munkálatai 1997-ben fejeződtek be, és ugyanazon év szeptember 1-jén ugyancsak Vaszilje püspök szentelte fel a templomot. A tölgyfa ikonosztázt a zvorniki Šperploča cég készítette. Az ikonokat a doboji Aleksandar Vasiljević festette élénk színekkel. 2023 és 2025 között teljeskörűen felújították.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései