Osmaci () település és községközpont Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén. A községet Kalesija község azon részeiből hozták létre, amelyek a Daytoni megállapodás után a Boszniai Szerb Köztársasághoz kerültek.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 14, közúton 19 km-re nyugatra, a Javornik-hegység északi nyúlványain, a Kakanj-hegy alatt, és a Spreča-folyó völgyében, 264-389 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Éghajlata A község egészének területe a mérsékelt kontinentális éghajlati övben található, a hőmérséklet és a csapadék változásaival. Ennek az éghajlatnak a fontos jellemzői, hogy a nyarak melegek, míg a tél többnyire hideg, az ősz kissé melegebb, mint a tavasz, míg a télről a tavaszra való áttérés kezdetben nagyon gyors, majd a hőmérséklet emelkedése egyenletes.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb43013095Bosnyák44652895Horvát69Jugoszláv190Egyéb2817Összesen88196016
A település népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb798846Bosnyák35148Horvát12Jugoszláv30Egyéb71Összesen844998
Története Osmaci község a Szerb Köztársaság és Bosznia-Hercegovina egyik legfiatalabb községe. Az Osmaci községi önkormányzat 1992-ben jött létre a háború előtti Kalesija községnek a Szerb Köztársaság területére eső részéből.
A terülén található két középkori temető síremlékeinek tanúsága szerint Osmak már a középkorban is lakott volt. Osmacit, mint lakott helyet először a 18. század elején, 1717-ben említették az osztrák és a török hadsereg közötti csatával kapcsolatban, melyet a Habsburg–török háború (1716–18) részeként vívtak. Abban az időben Osmaciban volt egy rendkívül véres csata, amely arra irányult, hogy Maximilian Petras osztrák tábornok megpróbálta elfoglalni Zvornikot, amely akkoriban a környék legerősebb erődítménye és a Zvorniki szandzsák székhelye volt. Abban az időben Petraš tízezer emberrel táborozott itt, és a szerb lakosság is mellé állt. A harcokban maga Petras is megsebesült, és a seregét teljesen szétverték az oszmánok. Az oszmán hadsereget Numan Ćuprišlić pasa vezette. A csata befejezése után Ćuprilić személyesen 300 foglyot végzett ki Zvornikban, majd elindította a szerb ortodox lakosság elleni totális pogromot.Животворни источник: Ранохришћанска црква у Мраморку код Осмака Egy törökül énekelt dal, amelyet közvetlenül a csata és a fényes bosnyák győzelem után énekeltek, ezekről a csatákról szól. A költemény Papraća és Osmaci falvakat említi a csaták helyszíneiként.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1885-ben Osmaci községhez Osmak, Kakanj, Mramorak és Podborogovo települések tartoztak. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Osmaci községhez tartozó településen 37 háztartást és 246 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Vlasenicai járáshoz tartozó településnek 587 lakosa volt, közülük 585 szerb ortodox és 2 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 222. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1953-ban Osmak az Osmaci önkormányzat nemzeti tanácsának székhelye volt, 1955-ben pedig Memici önkormányzatához csatolták, végül 1958-tól 1992-ig Kalesija község része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település községközpontként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Gazdaság A közúti és vasúti kommunikációk közül a legfontosabb a Tuzla-Zvornik főút és a vasút. A főbb gazdasági ágazatok a mezőgazdaság, elsősorban a zöldségtermesztés és a gyümölcstermesztés, mely kis gazdaságokban történik. További fejlesztési lehetőségek a falusi és vadászati turizmus, valamint a kereskedelem. Sok háztartás foglalkozik a málna termesztésével. Az állatállomány minden faj tekintetében csökken, kivéve a juhtenyésztést. A község területén számos ivóvízforrás van, amelyek potenciális erőforrást jelentenek az ásványvíztermelés és a palackozás területén.
Oktatás Osmaci központjában található az „Alexa Santic” általános iskola. A 244 m2-es iskolában tornaterem is van. A kilenc éves általános iskola Capardama-ban található. Van egy hároméves iskola Matkovacban. Osmaci, Rakino Brdo, Gojcin, Zelina, Sajtovići, Šeter és Borogovo települések gyermekei az Osmaci központi általános iskolájában tanulnak.
Kultúra A legreprezentatívabb kulturális létesítmény a község területén az osmaci Kulturális Központ, benne kultúrházzal, egy olvasóteremmel, továbbá számos ortodox-keresztény és iszlám vallási épület található a község területén.
Egyesületek Osmaci Önkéntes Tűzoltóegyesület Srndać Vadásztársaság Prebacle Mezőgazdasági Termelők Szövetsége
Sport FK Osmaci labdarúgóklub Repište Hegymászó Egyesület
Nevezetességei Mramorje – középkori temető maradványai két darab fennmaradt, északnyugat-délkeleti tájolású stećakkal. Kalesija – középkori temető maradványai három darab fennmaradt, nyugat-keleti tájolású stećakkal. A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma. A 20x15 méteres templom építése 1985-ben kezdődött az osmaki Pantelija Janjić tervei alapján. Az alapokat ugyanebben az évben Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel. Az építkezés 1989-es befejezése után a templomot ugyanazon év szeptember 10-én Leontyije Gudimov, az orosz ortodox egyház szimferopoli és krími metropolitája és Vaszilije zvornik-tuzlai püspök szentelte fel. A tölgyfa ikonosztázt a Mali Zvornikból származó Milan Gavrić készítette. Az ikonosztázon található ikonokat barokk stílusban Dimitrije Riđički újvidéki akadémikus festő festette.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései