Borogovo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 14, közúton 20 km-re nyugatra, a Javornik-hegység keleti szélén, a Spreča bal oldali mellékvizei, a Mramorak és a Paprača-folyók völgyei között, a Borgovo hegyének északi lejtőin, 300-800 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 476-2-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb275276Bosnyák00Horvát02Jugoszláv00Egyéb11Összesen276279
Története A Borogovo hegyét, amelyről a falu nevét kapta, először a „Miloš latinul” (Miloš u latinima) című epikus népdalban említik: „Hogy lásd a magas Papraćát, a magasabb Zvornikot, kerüld el a forrásnál, a Borogovo hegye alatt...".
Az Oszmán Birodalom 1463-ban szállta meg Bosznia területét és a keresztény lakosság által kiürített területre népességmozgások indultak meg. A területre történő bevándorlás több szakaszban ment végbe. 1463 és 1540 között a Drina vidékéről érkező vlach bevándorlás három szakasza figyelhető meg Bosznia északkeleti részén: az első a Hercegovinai szandzsák 1470-es megalakulása után, a második a Srebrenicai bánság 1512-15-ös bukása után, a harmadik pedig a mohácsi csata és Magyarország összeomlása, valamint a Jajcai bánság 1527-28-as bukása után. Ezekben az időszakokban a Zvorniki-szandzsák több járásában telepedtek le, köztük a Sprečai náhijében is. A terület etnikai helyzetét a 17. és 18. században a Magyarországról hazatelepült bosnyák bevándorlók befolyásolták, akik korábban a török hódítás idején költöztek ezekre a területekre. Ők leginkább Kalesija és Caparde területein telepedtek le. A 18. század végén néhány karavlah (román cigány) vándorolt be a régióba, köztük a Spreča-folyó felső folyásának területére.
A korszakok változásával járó történelmi körülmények különösen az első és második szerb felkelés (1804-1813) után nehéz helyzetbe hozták az akkori muszlim lakosságot, különösen a mai Szerbia és Montenegró területén. A tömeges üldöztetések után tömeges muszlimvándorlás következett, akiknek többsége átkelt a Drina folyón, és Északkelet-Boszniába érkezett. Egy csoport muszlim a Spreča folyó völgyébe költözött és ott telepedett le.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Osmaci községhez került.
A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik, a falu legnagyobb részét szilváskertek teszik ki, erről a falu könnyen felismerhető. Borogovo a szomszédos Matkovaccal alkot egy közösséget. A közösség jelenleg körülbelül 650 lakosú. Minden társadalmi tevékenység a borogovói helyi közösségben és a matkovaci fiókiskola létesítményeiben zajlik.
Nevezetességei Fontos kiemelni, hogy a „Mekota” sport- és turisztikai központ 2018 óta ad otthont a már elismert gasztroturisztikai rendezvénynek, a „Birčanska jagnjijada Osmaci-Borogovo”-nak, amelyet hagyományosan augusztus végén rendeznek meg, és amely mára regionális jelleget öltött, több mint 5000 látogatóval.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései