bélyegkép|Részvételi költségvetési brosúrák bélyegkép|A nyertes részvételi költségvetési projektek bemutatása Varsó Białołęka kerületében A közösségi költségvetés (KK) vagy részvételi költségvetés (RK) (angolul: participatory budgeting, PB) egy állampolgári részvételi eszköz, amelyben a hétköznapi emberek demokratikus döntéshozatal útján döntenek az önkormányzati vagy központi költségvetés egy részéről. Ezek a folyamatok tipikusan ötletfórumokkal, népi gyűlésekkel, vagy állampolgári tanácsokkal kezdődnek, amelyeken javaslatokat kezdeményeznek és vitatnak meg, majd a végső döntéseket közvetlen szavazással hozzák meg.
A közösségi költségvetés lehetővé teszi egy település lakói számára, hogy azonosítsák, megvitassák és rangsorolják a közpénzből megvalósítandó projekteket, és hatalmat ad nekik arra, hogy valódi döntéseket hozzanak a pénz elköltéséről. Egy átfogó esettanulmány, amely a részvételi költségvetés sikereit és kihívásait elemzi, arra enged következtetni, hogy gyakran méltányosabb közkiadásokhoz, nagyobb átláthatósághoz és elszámoltathatósághoz, az állampolgári részvétel növekedéséhez (különösen a marginalizált vagy szegényebb lakosok körében), valamint a demokratikus és állampolgári ismeretek elsajátításához vezet. A közösségi költségvetés egyike azon demokratikus újításoknak – mint például az állampolgári tanács – amelyek magukban foglalják a részvételi demokrácia eszményeit.
A közösségi költségvetés keretei világszerte eltérőek léptékükben, eljárásukban és célkitűzéseikben. A részvételi költségvetés koncepcióját gyakran a régió sajátos körülményeihez és igényeihez igazítják. Így a részvételi költségvetés nagyságrendje attól függ, hogy önkormányzati, regionális, tartományi vagy országos szinten hajtják-e végre. 2014-től a részvételi költségvetést közel 1500 önkormányzat és intézmény vezette be világszerte.
A közösségi költségvetés Magyarországon a 2020-as évek első felében kezdett el jelentős mértékben elterjedni. Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzatok többsége, valamint az ország számos pontján levő települések is bevezetettek már KK programot, és évről évre egyre több önkormányzat indít hasonlót. Magyarországon központi törvényi szabályozás a közösségi költségvetést illetően nincsen, annak bevezetéséről és rendszeréről az önkormányzatok maguk döntenek. Budapesten kívül Magyarországon közösségi költségvetési programot indított már többek között Pécs (2023-ban), Miskolc (2022-ben) és Veszprém (2025-ben) is.
Történelme jobbra|bélyegkép|A részvételi költségvetést 1989 óta gyakorolják Porto Alegrében . A részvételi költségvetést először az 1980-as években dolgozta ki a Brazil Munkáspárt (PT), azon kinyilvánított meggyőződésére építve, hogy a választási siker nem önmagában cél, hanem ugródeszka a radikális, részvételi demokráciaformák kialakításához. Bár számos korai kísérlet történt (köztük a Brazil Demokratikus Mozgalom közköltségvetés-tervezési gyakorlata olyan településeken, mint Pelotas ), az első teljes körű részvételi költségvetési folyamatot 1989-ben vezették be a brazíliai Porto Alegre városában. Porto Alegre Rio Grande do Sul állam fővárosa, egyben forgalmas ipari, pénzügyi és szolgáltatási központ; a bevezetés idején 1,2 millió lakossal rendelkezett. A részvételi költségvetés kezdeti sikere Porto Alegrében hamarosan vonzóvá tette más települések számára is. 2001-re Brazíliában több mint 100 város vezette be a részvételi költségvetést, míg 2015-re több ezer változatot vezettek be Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Európában.
A közösségi költségvetési folyamatok eredetileg jellemzően a hagyományos közéleti részvételi módszerekből kimaradtak, például az alacsony jövedelmű lakosok, a nem állampolgárok és a fiatalok bevonására szolgálnak. Az 1988-as brazíliai Porto Alegrében történt eredeti innováció óta a részvételi költségvetést számtalan formában valósították meg, módszertanában, formájában és technológiájában eltérésekkel.
Magyarországon Magyarországon a részvételi költségvetésre irányuló kísérletek a 2010-es évek közepén indultak meg, de csak a 2019-es önkormányzati választások után kezdett rohamosan nőni a programok száma.
Előfeltételek
A részvételi költségvetés általában kétféleképpen valósul meg: felülről lefelé és alulról felfelé. A felülről lefelé irányuló megközelítésben a részvételi költségvetés bevezetését a szövetségi kormány írja elő (például Peruban vagy Lengyelországban). Az alulról felfelé irányuló megközelítésben a helyi önkormányzatok a nemzeti napirendtől függetlenül kezdeményezik a részvételi költségvetés-tervezést (például Porto Alegrében vagy Magyarországon); ebben a megközelítésben a nem kormányzati szervezetek és a helyi szervezetek kulcsszerepet játszanak a közösség tagjainak mozgósításában és tájékoztatásában.
Folyamat Általánosságban elmondható, hogy minden részvételi költségvetési program lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tanácskozzanak vagy szavazzanak egy konkrét pénzügyi terv (költségvetés) vagy egy választott képviselőknek szóló ajánlás létrehozása céljából. A Porto Alegre-i modellben a rendszer felépítése a körzeti önkormányzatoknak (negyedeknek) hatalmat ad a tágabb politikai joghatóság (a város) felett, amelynek részét képezik. A körzeti költségvetési bizottságok például jogosultak meghatározni a város egészére kiterjedő költségvetést, nem csak az adott környék erőforrásainak elosztását. Ezért közvetítő intézményekre is szükség van az körzeti önkormányzatok által kifejezett költségvetési preferenciák összekapcsolásához.
A részvételi költségvetéi folyamatok nem szigorú szabályokhoz igazodnak, de általában több alapvető lépésből állnak:
Az önkormányzat dönti el, hogy költségvetésének mekkora részét fordítja a részvételi költségvetési projektekre. Például 2018-ban a cseh önkormányzatok 3,7 millió eurót fordítottak a részvételi költségvetésre, ami a teljes kiadásaik körülbelül 0,6%-át tette ki. 2023-ban Párizs úgy döntött, hogy körülbelül 75 millió eurót fordít a részvételi költségvetésre 2023-ban (más országokra vonatkozó részletekért lásd a részvételi költségvetési szavazások listáját ). Az önkormányzat földrajzilag akár több kerületre osztható, így az egyes kerületek lakosai a számukra relevánsabb projektekre koncentrálhatnak. Az egyes kerületek számára rendelkezésre álló költségvetést is ebben a szakaszban határozzák meg. A kerületek választott vagy önkéntes képviselői a kormánytisztviselőkkel együttműködve egy munkacsoportban dolgoznak. A bizottságok rendszeresen üléseznek, hogy egy meghatározott ütemterv szerint tanácskozzanak, és előzetes projektjavaslatokat dolgozzanak ki. A polgárok által kezdeményezett javaslatokat a közköltségvetés különböző ágaihoz, például a szabadidőhöz, az infrastruktúrához, a közlekedéshez stb. kapcsolódóan tárgyalják. A résztvevők nyilvánosan tanácskoznak a bizottsággal a szavazásra kerülő projektek véglegesítéséről. A kezdeti javaslatokat fókuszcsoportok és szakértők fejlesztik megvalósítható javaslatokká. Több fordulós tanácskozás során a javaslatok listáját szűkítik és véglegesítik. A javaslatok rövid listáját nyilvános szavazásra bocsátják. A szavazási folyamatban használható különféle szavazólaptípusokat lásd a részvételi költségvetés-tervezési szavazólaptípusok részben. Egy előre meghatározott összesítési szabály alapján választják ki a nyertes projekteket, és az önkormányzat megvalósítja a nyertes projekteket (a különböző összesítési szabályok részletes ismertetését lásd a kombinatorikus részvételi költségvetés-tervezésnél ).
Ez a ciklus évente ismétlődik. Bár a ciklusok szerkezete jól bevált, a legújabb elemzések rávilágítottak arra, hogy a legtöbb kezdeményezés elsősorban a költségvetési ciklus vita vagy szavazási fázisaira összpontosít, elhanyagolva a végrehajtási és ellenőrzési szakaszokat, ahol a kulcsfontosságú döntéseket gyakran bürokratikus szereplők hozzák meg, kevés polgári felügyelet mellett.
Digitalizált részvételi költségvetések A digitális technológiát gyakran használták a részvételi költségvetés támogatására, amelyet e-részvételi költségvetésnek is neveznek. A digitális technológiák használatát a folyamatban úttörő módon a brazíliai Ipatinga önkormányzata tette lehetővé, amely 2001-ben lehetőséget kínált a polgároknak, hogy interneten keresztül szavazzanak projektekre. Az online szavazási lehetőséget később, 2003-ban, Belo Horizonte önkormányzatában integrálták a brazil Rio Grande do Sul állam részvételi költségvetésébe, majd 2006-ban Belo Horizonte önkormányzatába. Azóta világszerte megsokszorozódott az online szavazást is magában foglaló részvételi költségvetési kezdeményezések száma, olyan városokat is érint, mint Párizs, New York City, Lisszabon, Madrid, és Mexikóváros.
Néha különleges részvételi költségvetési algoritmust használnak a szavazatok alapján a költségvetés elosztásának kiszámítására. Egy ilyen algoritmus bemenetként egy projektlistát, a rendelkezésre álló költségvetést és a szavazók preferenciáit veszi figyelembe, és kiadja a költségvetés elosztását az előre meghatározott követelményeknek megfelelő projektek között.
Eredmények
Jólét bélyegkép|Egy embereknek és kutyának is tervezett kút, részvételi költségvetésből finanszírozva egy varsói parkban - fotó: Ivonna Nowicka A részvételi költségvetésekkel kapcsolatban kimutatták, hogy növeli a polgárok általános jólétét. Néhány példa:
Goncalves kimutatta, hogy a részvételi költségvetés térnyerése Brazíliában a csecsemőhalandóság csökkenéséhez vezetett. A kutatás megállapította, hogy a csecsemőhalandóság lényegesen alacsonyabb azokban a kormányokban, amelyek részvételi költségvetést alkalmaznak, mint azokban, amelyek nem. Ez annak köszönhető, hogy a csecsemőhalandóság aránytalanul jobban sújtja a szegényebb jövedelmű csoportokat, mint a közép-felső csoportokat, és a részvételi költségvetés a szegények javát szolgáló beruházások, például az egészségügyi és szennyvíz-infrastruktúra növekedéséhez vezet. A Bhatnagar és társai által készített Világbanki tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a részvételi költségvetés javíthatja a szegények helyzetét. Bár nem képes leküzdeni az olyan szélesebb körű problémákat, mint a munkanélküliség, „észrevehető javulást eredményez a különféle közjóléti szolgáltatások hozzáférhetőségében és minőségében”. A tanulmány szerint a részvételi költségvetés közvetlen javulást eredményezett Porto Alegre létesítményeiben. Például a csatorna- és vízellátással rendelkező háztartások aránya 1988-ban 75%-ról 1997-re 98%-ra nőtt. Ezenkívül az iskolák száma 1986 óta megnégyszereződött. Egy nemzetközi tanulmány megállapította, hogy a költségvetés előkészítésében és végrehajtásában való nagyobb részvétel a közpénzek oktatásra fordított nagyobb arányával járt. Egy, a részvételi költségvetés New Yorkban gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány szerint a költségvetés a 311-es számra érkező panaszok számának csökkenéséhez vezet, ami a közszolgálati teljesítmény javulását jelzi. Egy több országot felölelő tanulmány megállapította, hogy a részvételi költségvetés pozitív hatással van a hátrányos helyzetű közösségek jólétére Brazíliában, Peruban és Dél-Koreában.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy azok az országok, amelyek „fenntartják a részvételi költségvetési programokat, részét képezhetik a kormányzás általános javulásának, amely tartósabb hozzáférést eredményez az egészségügyi ellátáshoz.” A részvételi költségvetés a kormányzás fejlődéséhez vezetett, mivel az ilyen típusú költségvetéssel rendelkező demokratikus kormányok jobban tudják felhasználni a közfinanszírozást.
Átláthatóság A részvételi költségvetés lehetővé teszi a hatékony és eredményes szakpolitikai változtatásokat, és pozitívan befolyásolhatja a kormányzati átláthatóságot. A részvételi költségvetés mindenekelőtt növeli a költségvetés átláthatóságát. Ezzel szemben az átláthatóság hiánya eltávolíthatja a polgárokat a kormányuktól. bélyegkép|Részvételi költségvetés Porto Alegrében
Előrehaladás a demokráciában