A Sakktábla-festő az i. e. 5. század vége felé aktív, Szicíliában alkotó vázafestő volt.Sarti, Susanna - Görög művészet (A művészet története 16/3), 370. oldal Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk. Vörösalakos technikával díszített edényein egyértelmű attikai hatás fedezhető fel. Másodlagos díszítőelemként gyakran alkalmazott egy sakktáblaszerű motívumot, innen kapta a nevét. Kedvelt edényformája a kratér volt.
A hozzá köthető edények túlnyomó többsége Szicíliában került elő, de Campania területéről is ismert néhány példány. Az edények egyértelműen megkülönböztethetőek az attikai daraboktól, az égetett agyag színe világosabb, a rajta lévő fekete máz rosszabb minőségű, kevésbé fényes és időnként foltokban lepereg az edény felületéről.Trendall - Red figure vases of South Italy and Sicily, 29. oldal
A korai szicíliai vörösalakos vázák közül nehezen megkülönböztethetők a görög és a helyi mesterek munkái. Az i. e. 415-ös kudarcba fulladt szicíliai hadjárat után megszűnt az attikai edények importja, de a görög hadifoglyok között lehettek vázafestéshez értők is. A Sakktábla-festő esetében viszont kijelenthető, hogy helyi mesterről van szó.
Korai munkáin attikai hatás ismerhető fel, főleg a drapériákon és a szatírok rajzain, későbbi stílusa a Jéna-festő festésmódjához hasonlít. Figurái haját jellegzetesen ábrázolta, a göndör hajtincseket egyenként jelenítette meg. Ez az megjelenítési mód inkább attikai mint szicíliai. Drapériái tiszta vonalakkal megrajzolt elemek, az egymásra hajtogatott ruharedők követik a nőalakok testének vonalát. Az alakok orra kicsi és hegyes. Kompozícióinak egyik főszereplője Erósz, és úgy tűnik szívesebben ábrázolt Dionüszoszhoz köthető jeleneteket mint mitológiai témákat, bár két vázája Pentheusz halálát mutatja be. A két váza hátoldalán lévő felöltözött férfialakok attikai mintákhoz hasonlítanak és nagymértékben különböznek a korai lukániai és apuliai vázákon lévőktől. Munkássága hatott a Dirké-festőre, a hasonlóság főleg a másodlagos díszítőelemeken, a drapériák és a haj ábrázolásán figyelhető meg.
A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy az i. e. 4. század elején több vázafestő iskola is működött Sziciliában, de viszonylag kevés edényt díszítettek.Trendall - Red figure vases of South Italy and Sicily, 30. oldal Siracusa környékéről ismert egy vázacsoport ami kapcsolatba hozható a Sakktábla-festő munkásságával de ezek alacsony művészi színvonalon készültek. A Himéra-festő, akit a Himéra közelében előkerült nagyon töredékes edénycsoportról neveztek el szintén a Sakktábla-festő stílusához hasonló festésmódot alkalmazott. Jegyzetek
Források
Kategória:Ókori görög vázafestők