A Káposztásmegyeri vízműtelep vagy Újpesti Vízmű egy budapesti vízügyi létesítmény, amely a Fővárosi Vízművek üzemeltetésében áll.
Története A Káposztásmegyeri vízmű Budapest vízellátásának egyik legfontosabb mérföldköve, amelynek kiépítése a 19. század végén kezdődött. A főváros gyors fejlődése és a gyakori járványok – köztük tífusz és kolera – sürgették egy megbízható, korszerű vízrendszer létrehozását. Eleinte ideiglenes vízművek szolgálták a pesti lakosságot, de ezek hamar túl kicsinek bizonyultak a növekvő igényekhez. Kajlinger Mihály 1893-ban elkészítette a Káposztásmegyeri főtelep elrendezését és gépészeti berendezéseit, és irányította a telep további bővítését. A vízmű építése 1893 áprilisában indult és 1904-ig tartott. A telep a Duna bal partján, Újpesten épült, és a korabeli Európa egyik legkorszerűbb, természetes szűrésre alapozott vízműve volt. Részei közé tartoztak a kutak, a gépházak, az átemelőtelepek, az ikercsatorna és az öntöttvas fővezeték, valamint a Gellért-hegyi 17 000 köbméteres ellennyomó medence. A gépházakban eredetileg gőzgépeket helyeztek el, mivel az elektromos rendszereket akkor még nem tartották eléggé megbízhatónak. A vízmű nemcsak korszerű, hanem esztétikailag is kiemelkedő létesítmény volt.
A Káposztásmegyeri vízmű az évtizedek során többször is korszerűsödött. 1927-től a gőzgépeket elektromos üzem váltotta fel, a kazánházak helyére transzformátorállomások kerültek, a széntárolók pedig olajtartályokat kaptak. A második világháború után a rendszert helyreállították, az 1950-es évektől folyamatos fejlesztések biztosították a növekvő fogyasztói igények kielégítését, és 1999-re számítógépes, automatikus üzemirányító rendszert is telepítettek.
A telephez iparvágány is csatlakozott, amely 1904-ben épült, és a telepet a környező, külső Váci úti villamos hálózathoz kötötte. Később a vágányhálózatot többször módosították, hogy a különböző ipari kapcsolatok kiszolgálására is alkalmas legyen. A villamosvasúti és vasúti iparvágány szerepe a teherszállításban jelentős volt egészen az 1970-es évek végéig, amikor a közúti szállítás vált dominánssá. A Vízművek iparvágányát végül 1982-ben megszüntették és elbontották.
Képtár
Források
További információk
Kategória:Budapest X. kerülete Kategória:Magyarország ipari műemlékei Kategória:Vízellátás Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:1904-ben átadott építmények