A Budapesti Kábelgyár egy ipari üzem volt Budapest XI. kerületében.
Elhelyezkedése A gyár a Szerémi út – Barázda utca – Budafoki út – Hengermalom út által határolt területen épült fel.
Története A Magyar Kábel Művek Rt. (MKM) Magyarország egyetlen kábelgyártó vállalata volt. A cég tevékenységi körébe tartozott a vörösréz- és alumíniumhuzalok, tekercselőhuzalok, valamint gyenge- és erősáramú vezetékek és kábelek előállítása, továbbá villamos szabadvezetékek gyártása. A vállalat elődjét Percy és Schacherer alapította 1883-ban Első Magyar Távírda-sodrony és Kábelgyár néven, a Szigony utcában. 1891-ben a Vizafogónál épült Jacottet Ágoston és Társa Kábelgyára, amelyet 1893-ban a Felten és Guilleaume vásárolt meg. 1930-tól a gyár már Permel Zománchuzalgyár néven működött. A második világháború után, 1945 és 1953 között szovjet tulajdonba került, ekkor előbb Budapesti Kábel- és Sodronykötélgyár, majd 1948-tól Albertfalvai Zománchuzalgyár néven folytatta tevékenységét.
1963-ban jött létre az önálló Magyar Kábel Művek Rt., amelynek gyáregységei Balassagyarmaton, Szegeden és Kisteleken működnek. Budapesten a központ mellett a Budapesti Kábelgyár, a Kábelgép és Vállalkozási Gyáregység, valamint az osztrák érdekeltségű Dunakábel Kft. is része a cégnek. (Az 1963-as összevonás az 1960-as évek eleji nagy racionalizálási hullám részeként történt, amikor három vállalatot vontak össze.)Kovács, i. m., 129.
1991-ben az MKM részvénytársasággá alakult. A Duna Kábel Kft. a Wiener Kabel- und Metallwerke (WKM GmbH., Siemens) és az MKM közös vállalkozásaként, főként telefonkábelek gyártására jött létre. Ez volt a Siemens első kelet-európai termelő vegyesvállalata a hírközlési területen. A cég alaptőkéje 1,3 milliárd forint, tulajdonosi aránya: 46,81%-46,8% WKM és MKM, valamint a Magyar Távközlési Vállalat és a Siemens Budapest Kft. részesedésével. A vállalat létrehozását a hazai telefonhálózat gyors bővítése indokolta. Az MKM 6000 m²-es ingatlanát és egyes eszközeit, míg a WKM a gyártáshoz szükséges gépeket biztosította. A korszerű, számítógépes vezérlésű gyártósor évi 0,7 millió km kábel előállítására volt képes.
A gyár logisztikai működésében fontos szerepet játszott az Andor utcai iparvágány-hálózat, amely révén a vállalat jelentős mennyiségű árut tudott vasúton szállítani. (Az üzem iparvágánya a Galvani úton kanyarodott ki észak felé a hálózatból, majd az Épületgépgyártó Vállalat Sablongyár és Csemege Édesipari Gyár telephelye között ívben haladva, a Barázda utcát keresztezve ment be a Kábelgyárba.) A telephelyen saját mozdonyok mellett a MÁV M28-as típusú dízelmozdonyokat, iparvasúti jelöléssel A21-et is használták a rakományok mozgatására. Bár az Andor utcai iparvágány hivatalosan 1997. december 31-én megszűnt, a gyár a vasúti kapcsolatot egy ideig még 1998-ban is igénybe vette. Ez az önálló mozdonypark és vasúti kiszolgálás lehetővé tette, hogy a telephelyen belüli áruforgalom gördülékeny legyen, és az iparvágány szerepe a logisztikában az utolsó évekig jelentős maradt.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/andor/index.html
A Hengermalom út 19–21. alatti nagy gyártócsarnok 1961–1962 között épült az IPARTERV három munkatársa, Mátrai Gyula, Pászti Károly, és Nagy Arisztid tervei alapján, a jogelőd Kábel- és Sodronykötélgyár számára, a második ötéves terv keretében. A 14 000 m² alapterületű csarnok főhajójának 32 méteres fesztávját helyszíni öntésű, gigantikus héjelemek hidalják át, amelyek egyenként 57 tonnát nyomnak. Ez a magyar helyszíni nagyméretű előregyártás egyik csúcspontját jelentette, és egyben Mátrai Gyula pályafutásának kiemelkedő alkotása volt. A módszert azonban magas költsége miatt hamarosan felváltotta az üzemi előregyártású típus elemek alkalmazása. A csarnokot 2006-ban bevásárlóközponttá alakították Lázár Gyula (Casiopea Group) tervei szerint, amely ma Újbuda Center néven működik.
A Kábel- és Sodronykötélgyár ma már csak a balassagyarmati részlegében működik, a budapesti ipartelep megszűnt, területét kft.-k használják.
Képtár
Jegyzetek
Források
Kovács Dániel: Szocreál és késő modern Budapest, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2024, https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/andor/index.html
További irodalom https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1990-7B2E/magyarorszag-A343/ipari-iranytu-A4B9/4-gepgyartas-A4F5/magyar-kabel-muvek-A51C/
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XI. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet