A Tűztorony Győrben a mai Arany János utca és Baross út sarkán állt 1795 és 1895 között, a korábban a vár részét képező Fehérvári kapura építve.

Leírás A kapura épített, Tollner Jakab által tervezett torony 30 öl magas volt, a kapuban az alábbi szövegű emléktábla foglalt helyet:

Története A városban története során számos tűzvész pusztított, először 1488-ban jegyeztek fel egyet, de volt 1529-ben, 1566-ban, 1647-ben és 1656-ban is, utóbbiban a város harmada leégett, ezután Raimondo Montecuccoli tervei nyomán építették újjá a várost. A 18. század nagy része folyamán a templomtornyokból figyelték a tűzveszélyt. A helyi anekdota szerint egy Székesfehérvárral szembeni per eredményeképpen nyert 60 ezer forintos összegnek nem volt ötlete a városatyáknak az elköltésére, majd Sopronban járva megpillantva a helyi tűztornyot elhatározták, hogy építenek egy még magasabbat és szebbet. Annyi bizonyos, hogy a győri tanács döntött a Fehérvári kapu felé építendő tűztoronyról az 1790. augusztus 24-i közgyűlésen lefolytatott vita után. A város önrésze mellett egy korábbi tervezett tűztoronyhoz elkülönített összegből, valamint egy lakossági gyűjtésből származó 4712 forintos adományból kezdték el a munkálatokat, végül az eredeti keret az építkezéshez kevésnek bizonyult. A különbözetet örökös nélkül elhunyt polgárok örökségéből fedeztek. A munkálatokhoz felhasználták a vár sáncainak köveit.

1849. május 23-án levették a torony tetején ékeskedő kétfejű sast és helyébe nemzeti zászlót tűztek.

Lebontása 1890. április 1-jén tartottak közgyűlést a torony jövőjéről, amelyben befőttesüvegekben mutatták be a korhadt faszerkezet részleteit, továbbá az is felmerült érvként, hogy a kapu akadályozza a közlekedést a jelentős útvonalon. Szenvedélyes vita után harminchárman szavaztak a lebontásra, huszonnyolcan a megtartására és kijavítására. 1892-ben felülvizsgálták a döntést, amelyen Budapestről hívott szakértők vizsgálták meg a tornyot, és megállapították, hogy a teljes lebontás költsége jóval nagyobb volna, mint egy teljes körű felújítás, ráadásul ha hosszabb felújítással számolnak, akkor az utóbbinál is kevesebb azonnali költséggel lehetne számolni. Végül egyetlen szavazaton múlt,Győri hírlap, 1895. április 7. hogy a tornyot lebontják. A kiköltöztetett tűzoltók lakáspénzt kaptak.Győri Közlöny, 1895. január 3. A torony alapját csak acélékek segítségével tudták lebontani.

Funkciója A Fehérvári kapuban a torony alatt működött a város fiúárvaháza. A bontáskor eredetileg magánházakba vitték az árvákat, majd a leányárvaház igazgatója, Ruschek Antal megvette a szomszédos magtárat a kertjével, hogy el tuda helyezni őket.Győri Közlöny, 1895. január 17.

Utóélete A lebontott torony tégláinak sorsa bizonytalan, a bontást irányító Kovács József négyemeletes ház építésére kapott engedélyt, amelyhez felhasználta volna az elbontott anyagot, de ez nem valósult meg. A sarokra, amelyen a torony állt, Bauhorn Lipót tervezett ikerpalotákat. Az 1896-tól 1900-ig épített új városháza tornyához Hübner Jenő tervező felhasználta a tűztornyot (így módosított díszítéssel szimbolikusan továbbél a torony), miután már a tervpályázatnak is feltétele volt, hogy a torony formája jelenjen meg az épületben.

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyarország elpusztult építményei Kategória:Győr építményei Kategória:Magyarország tűztornyai Kategória:Városkapuk