Bukovica Gornja () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 29, közúton 47 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Zeleni Jadar jobb oldali mellékvize, Bukovička-folyó völgye felett, 420-700 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák17850Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen17850
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Derventa községhez tartozó Bukovica településnek 18 háztartása, 95 ortodox szerb és 78 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Derventa községhez tartozó Bukovica településen 29 háztartást, 209 ortodox szerb és 61 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992 áprilisától júniusáig terjedő időszakban a szerb erők a falu házait elpusztították, a lakosságot pedig elűzték a faluból. Az akció során a teljes falu elpusztult. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései