A Georgenberg-oklevél egyike annak a két okmánynak, amelyeket 1186. augusztus 17-én adtak ki az ennsi Georgenbergen (ma Alte Ennsburg az Ennseggi Kastélyparkban) az osztrák és stájer hercegségek jövőbeli oszthatatlanságának biztosítása érdekében.

Tanúsítványok A két dokumentum közül a nagyobb, Georgenberger Charta néven ismert dokumentum a stájer herceg, Ottokár és ... közötti megállapodásról számol be a Traungau családból, és V. Lipót osztrák herceg a Babenberg-ház V. uralkodója volt. A gyermektelen és halálosan beteg Ottokár hercegségét Lipótra és fiára, Frigyesre hagyta azzal a kikötéssel, hogy Ausztria és Stájerország örökre osztatlan marad.

A kis Georgenberg-oklevél megemlíti Ottokár döntését, miszerint Lipótot és Frigyest nevezte meg örököseinek, és kimondja, hogy a miniszteri urak és a parasztok írásos jogai érintetlenek maradnak. A városi polgárság jogait is először kodifikálták írásban; ezek magukban foglalták az öröklési jogokat és a joghatóság különféle kérdéseit. A Georgenberg-oklevelet ezért a „polgári törvénykönyv” első tervezetének is nevezik.

Története A Stájer Hercegség területe messze túlnyúlt a mai Stájerország szövetségi államon, nemcsak a mai Szlovéniába (Alsó-Stájerország), hanem Felső-Ausztriába (Traungau, Wels és Steyr környéke) és Alsó-Ausztriába (Pitten megye, a mai Bécsújhely és Neunkirchen járás) is.

Az öröklés 1192-ben lépett hatályba, és azóta Stájerország Ausztriához tartozik (kivéve az 1194 és 1196, az 1379 és 1457, valamint az 1564 és 1619 közötti időszakokat, amikor a Habsburg kadét ágak uralták Belső-Ausztriát, valamint az 1254 és 1260 közötti időszakot, amikor a budai béke után nagyrészt Magyarországhoz tartozott, és az 1477 és 1485 közötti időszakot, amikor Stájerországon, de még Ausztrián nem, Mátyás király uralkodott). A Georgenberg-charta volt az első lépés az osztrák területek kialakítása felé, amelyek aztán elsősorban a Habsburg-ház alatt fejlődtek ki a késő középkorban.

1848-ig a Georgenberg-oklevél formálisan megőrizte alkotmányos státuszát. Az eredeti oklevél a grazi Stájer Állami Levéltár kincsei között található. Egy másolata a grazi Landhausban, a stájer parlament plenáris üléstermében látható Landstube nyilvános kiállítóterében. A kisebb Georgenberg-dokumentumot a Voraui apátságban őrzik.

A dokumentum 2014-ben felkerült az „Ausztria Emlékezete” című dokumentumörökség nemzeti nyilvántartásába.

Jegyzetek

Fordítás

Irodalom Karl Spreitzhofer: Georgenberger Handfeste. Entstehung und Folgen der ersten Verfassungsurkunde der Steiermark. Verlag Styria, Graz et al. 1986, (= Steiermärkisches Landesarchiv (szerk.): Styriaca. Neue Reihe 3).

Kategória:Babenberg-ház Kategória:1186