Konjevići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 15, közúton 23 km-re délre, községközpontjától légvonalban 18, közúton 21 km-re északnyugatra, a Jadar-folyó keleti partján és a Glogova-hegység lejtőin, 186-600 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-4 Urkovići, Pobuđe és Hrnčići településekkel együtt Konjevići a helyi Konjević Polje közösség része.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb80Bosnyák975735Horvát00Jugoszláv40Egyéb116Összesen998741
Története Az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a római korban is lakott volt. A Vlasenica-Drinjača út 1968-as korszerűsítési munkálatai során fontos régészeti felfedezésre került sor. Konjevići faluban egy buldózer egy gyermek szarkofágot ásott ki, amelyben elhunytak hamvasztott földi maradványai, valamint ezüstből és aranyból készült ajándékok voltak. A munkások értékes tárgyakat osztottak szét egymás között. A velük és néhány falusival folytatott beszélgetés során azonban kiderült, hogy a szarkofágban egy ékszereknek szánt faláda volt, amelyben arany ékszerek, domborműves lemezek és egyéb leletek voltak. Az arany ékszerek közül a régészek két gyűrűt, egy arany karkötőt, egy nyaklánc részleteit és egy fülbevalót találtak. A széthordott leletek egy részét később sikerült visszavásárolni.
A Konjevići név antropogén eredetű. A kis Orlovići faluban a Hamza nevű dervis, aki egyben a Hamzevija dervis taríka alapítója is volt, 1519 körül alapított egy zaviját (iszlám szentély), amely valójában fogadó volt. A legenda szerint Hamza a Konjai vilajetben található Orla faluból költözött erre a vidékre, ezért nevezték el ezt a helyet Konjevićinek, vagy Konjević poljének. A család, amelynek megtiszteltetés volt a birtok és a tekke gondozása, az Orlović vezetéknevet viselte. Konjević polje egy kisebb részét Tekijának hívták, mert Hamza ezen a területen építette a Hamzevija rend tekkéjét.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 42 háztartást, 231 muszlim és 33 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 108. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai szerb hadsereg 1992-es etnikai tisztogatási kampánya során a többségben bosnyákok lakta Konjević Polje el volt vágva a boszniai kormány által ellenőrzött fő területtől, és a srebrenicai enklávé része volt. A bosnyákok innen való kiűzése a háború kezdetétől a szerb hatóságok köztudott célja volt. A bosznia-hercegovinai szerbeknek stratégiai célja az volt, hogy „államhatárokat hozzanak létre, amelyek elválasztják a szerb népet a másik két etnikai közösségtől”, valamint „hogy megszüntessék a Drina-folyó völgyében levő ún. bosnyák folyosót, azaz, hogy megszüntetik a Drinát, mint a szerb államokat elválasztó határt”. Egy 1991-ben és 1992-ben kidolgozott kétrészes terv szerint a boszniai szerbek először a drinamenti önkormányzatokban vették volna át a hatalmat, majd erőszakkal kiűzték volna a bosnyák lakosságot. Ez a nők és a gyermekek erőszakos átadásával zajlott volna, miközben a férfiakat fogva tartották és megölték volna.
A boszniai szerb hadsereg 1993 eleji offenzívája során Konjević Polje és Cerska falvakat elfoglalták. Bosnyák lakosaik Srebrenicába menekültek, hozzáadódva a város már amúgy túlzsúfolt menekült lakosságához. Konjević Polje és Cerska menekültjei a srebrenicai általános iskolában húzták meg magukat, amikor 1993. április 12-én a szerbek azt tüzérséggel lőtték. Srebrenica bukása után a Bratunac és Konjević Polje közötti út kulcsfontosságú hely volt, ahol a boszniai szerb hadsereg erői megtámadták és szétszakították a kormányterület felé menekülő menekültek oszlopát. A menekültek közül sokat a közeli helyeken fogtak el és öltek meg. A Konjević Polje-i iskolát a kivégzésük előtt fogvatartottak fogva tartására használták.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került. A bosnyákok visszatérése 2000-ben kezdődött. A buszoszlopok Tuzlából és Szarajevóból rendőri kísérettel és az IFOR katonák felügyeletével jöttek. Megkezdődött a mecset és a házak felújítása. Az időközben ideköltöztetett szerbeknek el kellett hagyniuk a települést, az időközben ide épített szerb templomot a muszlimok 2021. június 5-én lerombolták.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései